Harmat György
Aki látta nemrégiben a Kórház a város szélén című tévésorozatot, és tetszéssel fogadta (márpedig sokan látták és sokaknak tetszett), nyugodtan beülhet a Kölcsön vagy ajándék vetítésére, nem fog csalódni. Viszontláthatja a szimpatikus ©trosmajer doktor nagyszerű alakítóját, Miloą Kopeckýt. Elgondolkodhat hétköznapi konfliktusainkon Jaroslav Dietl forgatókönyíró jóvoltából, aki minden lehetőséget megad a nézőnek, hogy átélje a Kórház... esetében inkább, itt kevésbé idealizált, de mindig gondosan megformált figurái sorsát.
Doktor Lukáąek betegsége miatt helyezteti magát Prágából vidékre. A kisvárosban „kis” esetekkel fogalkozik, amelyek közül éppen a „legjelentéktelenebb” (egy idős asszonynak unokaöccse nem hajlandó visszaadni a kölcsönpénzt) válik számára a „legjelentősebbé”. Lukáąek ügyvédi gyakorlatának ugyanis az az alapja, hogy „nincs kis és nagy igazságtalanság”. Jaromil Jireąnek (az egykori cseh új hullám neves alakjának) igazságtevő szenvedélye a jelentéktelen kölcsön-ügyből képes feszült, morális drámát formálni. Kár, hogy a filmben csak a mellékszereplők árnyaltak, a két főalak nem. Joun (a néni unokaöccse) pitiáner csaló és ambiciózus helyi kiskirály, tehát kizárólag fekete, Lukáąek pedig patyolatfehér. Az ügyvéd mégsem vér-elen figura (Dietlnek és Kopeckýnek köszönhetően), ugyanaz az önirónia, az a szellemes csipkelődés, az a „rezignált heroizmus” jellemzi, ami a Kórház... ©trosmajer doktorát felejthetetlenné tette.
Színvonalas munka Jireą filmje még akkor is, ha csak a felszínt karcolja, nem úgy, mint a 60-as évek, a cseh új hullám „aranykorának” filmjei.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1982/12 47-48. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6732 |