N. N.
1982 december első felében francia filmnapokat tartottak Budapesten, az Institut Français és a MOKÉP közös szervezésében. A műsoron Robert Enrico három filmje, majd a tavalyi cannes-i fesztiválon bemutatott néhány kevésbé ismert alkotás szerepelt.
Az 1931-ben született Robert Enricót a magyar közönség tizenöt évvel ezelőtt ismerte meg A bagoly folyó című, számos filmnyelvi újdonsággal bővelkedő rövidfilmjével. Később nagy szakmai biztonsággal előállított kalandfilmekkel mutatkozott be, ezek közül vetítették az itthon már régebben játszott Kalandorok, A bosszú (Le vieux fusil), valamint a nálunk még nem ismert Titok című munkáját. Különösen a két utóbbi alkotás értékes: ezekben Enrico „állandó színészei”, Philippe Noiret, Marlène Jobert és Jean-Louis Trintignant segítségével a kalandfilm „lélektani”, nemcsak a bűnügyi „helyzetből”, de a jellemekből fakadó izgalmait mélyíti el.
„A francia film perspektívái” gyűjtőcím alatt Alain Jessua Paradicsom mindenkinek című szatíráját, valamint elsőfilmes, fiatal alkotók munkáit láthattuk. Bertrand Gauthier a Barangolásban (Ballada à blanc) „cselekménytelen”, festői, zenei hangulatú stílussal kísérletezik, Catherine Binet A grátzi Dolingen grófnő játékaiban többszörösen összefonódó cselekmény- és idősíkokkal.
Érdekes alkotás Mahmoud Zemmuri filmje is, Fogj tízezret, és tűnj el, mely két, Franciaországból hazatérő algériai fiatalember viszontagságairól számol be.
A „Perspektíva-sorozat” kiemelkedő darabja, igazi meglepetése Jean-Jacques Beineix bűnügyi filmje, a Díva volt. Sajátos és eredeti, a szürreálist barokk vízióval (és díszletekkel) vegyítő krimi ez, mely egyaránt tartalmaz finom iróniájú melodramatikus vonásokat és harsány horrorparódiát.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 64. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6686 |