N. N.
1967. június 2. Andreas Baader, Ulrike Meinhof és Gudrun Ensslin a nyugat-berlini iráni diákok által szervezett tüntetésen megismerkednek.
1968. április 3. Andreas Baader és Gudrun Ensslin (Baader későbbi élettársa) felgyújtanak két frankfurti áruházat (ez volt első terrorcselekményük). Baadert letartóztatják, majd szabadon engedik. Ezért a cselekményért később 3 és fél évi börtönre ítélik.
1970. április 4. Nyugat-Berlinben letartóztatják Andreas Baadert.
1970. május 14. Baadert kiszabadítják börtönéből, az akciót Ulrike Meinhof vezeti.
1971. november. Hamburgban a Baader-Meinhof-csoport egyik tagjának letartóztatásakor egy rendőr halálos lövést kap. (A csoport első halálos áldozata).
1972. május 11. Frankfurtban az amerikai hadsereg főhadiszállása ellen követnek el merényletet. Egy amerikai tiszt meghal a merénylet során.
1972. május 19. Karlsruhéban az alkotmánybíróság egyik bíráját, Budenberget egy robbantás súlyosan megsebesíti.
1972. május 24. A heidelbergi amerikai katonai főhadiszálláson bombamerénylet áldozata lesz három amerikai közkatona.
1973. június 1. Frankfurtban a rendőrség letartóztatja – egy rajtaütés során – Andreas Baadert, Jan-Carl Raspét és Holger Meinst.
1973. június 7. Hamburgban letartóztatják Gudrun Ensslint.
1973. június 16. A hannoveri repülőtéren elfogják Ulrike Meinhofot, a csoport szellemi vezérét.
1973. Ebben az évben a csoport szabadon levő tagjai nem követnek el nagyobb akciót. A csoport kétfelé oszlik, közöttük az összeköttetést a vádlottak védőügyvédei (Klaus Croissant, Siegfried Haag, Armin Newerla, Arndt Müller) tartják; ők segédkeznek a további akciók összehangolásában is.
1974. november. Ulrike Meinhofot 8 évi börtönre ítélik az 1970. évi Baader-kiszabadítási akcióért.
1974. november 9. Éhségsztrájk következtében meghal Holger Heins, a csoport egyik vezetője.
1975. február 27. A „Június 2-a Mozgalom” tagjai elrabolják Peter Lorenzet, a nyugat-berlini CDU elnökét. Követelik a Baader-Meinhof-csoporthoz tartozó, az NSZK-ban bebörtönzött hat személy szabadonbocsátását, személyenként húszezer márka átadását és szabad elvonulást egy Boeing 707-es gépen Heinrich Albertz volt polgármester kíséretében.
1973. márc. 4-én a terroristák minden követelését teljesítik. Peter Lorenzet szabadon engedik.
1973. április 24. A „Holger Meins Kommandó’’ elfoglalja az NSZK stockholmi nagykövetségét, az akció során három ember meghal, köztük Heinz Hillegaart gazdasági attasé, harminc ember megsebesül. A terroristák követelik 26, a Baader-Meinhof-csoporthoz tartozó terrorista (köztük Baader, Meinhof, Raspe, Ensslin) szabadonbocsátását. A nagykövetség épületében robbanás történik, a menekülő terroristákat elfogják, Siegfried Hausner terrorista rendőrgolyótól hal meg.
I975. május 31. Stuttgartban megkezdődik Andreas Baader, Ulrike Meinhof, Gudrun Ensslin és Jan-Carl Raspe pere. Vád: négyrendbeli emberölés. 34 gyilkossági kísérlet, bankrablás, illegális szervezkedés stb.
1976. május 9. A stammheimi (Stuttgart) börtön cellájában Ulrike Meinhof felakasztja magát.
1976. július 16. Stuttgartban letartóztatják dr. Klaus Croissant ügyvédei, a Baader-Meinhof-csoport egyik védőjét.
1976. vége. Letartóztatják Siegfried Haag védőügyvédet.
1977. április 7. Karlsruhéban az „Ulrike Meinhof Kommandó” tagjai megölik Siegfried Buback karlsruhei főállamügyészt. (A főállamügyész aktív szerepei játszott a terroristák ellen indított vizsgálatokban.)
1977. április 28. Két évig tarló eljárás után ítéletet hirdetnek a Baader-Meinhof-csoport három vezetője perében. Andreas Baadert, Gudrun Ensslint és Jan-Carl Raspét közösen elkövetett négyrendbeli emberölés, 34 rendbeli gyilkossági kísérlet vádjával életfogytiglani börtönre ítélik.
1977. július 31. A „Roter Morgen” elnevezésű terrorista csoport tagjai merényletet követnek el Jürgen Ponto, a Dresdner Bank Igazgató Tanácsának elnöke ellen. Ponto belehal sérülésébe.
1977. szeptember. Kölnben a „Vörös Hadsereg Frakció Siegfried Hausner Kommandó” tagjai elrabolják Hanns-Martin Schleyert, a Német Gyáriparosok Szövetségének elnökét, az akció során Sehleyer négy kísérője meghal. A terroristák követelései: 11 bebörtönzött társuk szabadonbocsátása, személyenként százezer márka átadása, repülőgépen szabad elvonulás Martin Niemöller Lenin békedíjas lelkész és egy ENSZ megbízott kíséretében. A terroristák megölik Hanns-Martin Schleyert; a tényt 1977. október 17-én közlik levélben. A Sehleyer-ügy összefügg a Lufthansa-gép elrablásával.
1977. október 13. A Lufthansa Boeing 737-es Palma de Mallorca – Frankfurt közötti járatát Róma – Larnaca – Bahrein – Dubai – Aden útvonalon keresztül Mogadishuba térítik a „Mártír Halimeh Kommandó” terrorista szervezet tagjai. Követeléseik: az NSZK-ban 11, Törökországban két bebörtönzött társukat bocsássák szabadon, ellenkező esetben Hanns-Martin Schleyert kivégzik és felrobbantják a gépet, fedélzetén 91 fővel. A mogadishui repülőtéren 1977. október 18-án a GSG-9 nevű különlegesen kiképzett antiterrorista akciócsoport kiszabadítja az elrablolt gép utasait. (1978 áprilisában a géprablás egyetlen életben maradt tettesét, Szoraja Ansazrit Mogadishuban 30 évi börtönre ítélik).
1977. október 18. A stammheimi (Stuttgart) börtönben holtan találják Andreas Baadert, Jan-Carl Raspét, pisztollyal követtek el öngyilkosságot. Gudrun Ensslin felakasztotta magát.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1983/10 28. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6611 |
