rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Riki-Tiki-Tévi

Harmat György

 

A dzsungel könyve egyik epizódját, a kígyóölő mongúz meséjét vitte filmre Alekszandr Zgurigyi, az ismert szovjet természetfilmes. Kipling története alaposan átalakult a keze nyomán. Nem is a főszereplő kisfiú megbénulásával, majd felépülésével szentimentálisra hangolt sztori a legfőbb baja e filmnek, hanem inkább az, hogy természetfilmként indul, játékfilmbe vált át, majd (amikor az állatok hirtelen elkezdenek beszélni) mesefilmként folytatódik. Kipling egységes stílusának így híre-hamva sem marad. Amennyire természetes rajzfilmen az állatok beszéde, annyira visszásán hat élőfilmen, különösen, ha a rendező nem készíti fel a nézőt a váltásra.

Stílustörés ide, stílus-törés oda: a gyerekek élvezni fogják ezt a filmet. Hiszen végigizgulhatják a mongúz harcát a gonosz kobra-párral és drukkolhatnak Teddy-nek, Riki kis gazdájának, hogy lábra álljon. Remek felvételeken láthatják a repülő kutyák repülését és a szarvcsőrű madár szarvcsőrét. A felnőtt néző pedig Teddy édesanyjának szerepében örömmel fogadja Margarita Tyerehovát, aki Tarkovszkij Tükör című filmjében nyújtott lenyűgöző alakítása után ebben az egészen másfajta történetben is otthonosan mozog, s mit sem enged színészi játékának igényességéből.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/12 44. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6570

Kulcsszavak:


Cikk értékelése:szavazat: 1634 átlag: 5.33