Harmat György
A film története – Ken Follett magyarul a Rakéta Regényújságban folytatásokban megjelent regényének adaptációja – sokáig két szálon fut a II. világháború idején, Angliában. Az egyik szál: a „Tű” fedőnevű kém sikerrel küldi jelentéseit a német titkosszolgálatnak. A másik: az ifjú házas Davidet, a Brit Légierő tisztjét és feleségét, Lucyt baleset éri, a férj megrokkan. Egy szigeten telepednek le, a világtól távol. A két cselekményszál egy ideig párhuzamosan halad, s csak a film második felében kapcsolódik össze, amikor a „Tű” egy vihar következtében Storm Islanden vetődik partra. A rendező a film első részében is ébren tartja figyelmünket, jóllehet a „Tű” „superman-beállítása” erősen zavaró: olyan akadálytalanul jut be Patton kelet-angliai ál-haditelepére, hogy azt még kaland- és kémfilmek tömegén iskolázott gyermeki hiszékenységünk sem fogadhatja el. Ám igazán feszült helyzetek csak a film mesterien szerkesztett második felét jellemzik, amikor a többszörös gyilkos az agresszív, tolókocsis férjjel, a boldogtalan feleséggel és kisfiukkal él együtt a szigeten. A film ásza” persze Donald Sutherland, aki úgy tudja megjeleníteni az ellenszenves figurák egész sorát, hogy egyik sem válik érdektelenné. A sáska napja az alak születését mutatja: hogyan válik a csendes, indulatait elfojtó, frusztrált kisemberből őrjöngő gyilkos. A Huszadik század már a „kifejlett” fasisztát állítja elénk. A Tű a szénakazalban német kémje olyan hidegvérrel döfi kését áldozataiba, mintha csak tűszúrást ejtene. Nincs egy rokonszenves vonása sem. Sutherland szörnyetegének kitartásában mégis van valami lenyűgöző. Illik ebbe a filmbe, amely egyébként nem a krimik könnyed, szellemes válfajából való, hanem a melodramatikusból.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1984/02 48. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6512 |
