Ardai Zoltán
Martin Ritt előző nálunk bemutatott filmjének, a Norma Raenek Sally Fields játéka mellett csupán a téma (szakszervezeti harc a jelenkori USA-ban) kölcsönzött bizonyos érdekességet. Ritt újabb, hasonlóképpen társadalomkritikus indíttatású művét már csak Sally Fields élteti, aki íme, egy húszdolláros kategóriájú, botladozó kis „kéjnő” szerepében is meggyőző. A Norma Rae mérsékelten drámai története után most édesbúsan szociologizáló zsanért látunk countrys háttérzenével, az amerikai utazási filmek műfajában, amelyben Ritt súlycsoporttal alatta marad mondjuk Schatzbergnek vagy Rafelsonnak, többek közt éppen azért, mert filmje oly engedelmesen illeszkedik a maga skatulyájába. A kisrealista stílus itt megfigyelésszegény, s inkább vázlatos, mint aprólékos. A közepes aranyköpések kellemkedő flottsága folyton természetellenes hatást kelt, bár lehet, hogy ezért a fordítást vagy a szinkront kell okolnunk. De elkelt volna egy friss szempont a régóta jólismert alaphelyzethez is (emberarcú rossznő a rohadt tisztességesek között). Akik viszont azt kifogásolnák, hogy Kaliforniából és a nemi életből egy szemernyit sem láthattak, azoknak tudniuk kell, hogy a film eredeti címe nem csalicím; magyarul: Mellékutak.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1984/05 53. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6439 |
