Bán Zsófia
Volt egyszer egy összeesküvés…, valamikor a negyvennyolcas forradalmak táján, Havasalföldön, a kormány és az uralkodó ellen, melyet egy „Sárga Rózsa” fedőnevű fenegyerek vezetett. Ez a Sárga Rózsa igen sok amerikai westernt láthatott, mert a járása, a nézése, a bőrnadrágja és a pisztolykezelése szakasztott olyan, mintha egyenesen az amerikai prériről tévedt volna kelet-európai földre. Helyi jellegét talán az hivatott jelezni, hogy whisky-ivás vagy szájharmonikázás helyett megállás nélkül szotyolamagokat köpköd. Ő a tipikus magányos hős. Nem is értjük, hogyan kerülhetett egy monarchia-ellenes összeesküvés élére. Ami ennél nagyobb baj, hogy azt sem tudjuk, miért került oda. Kalandvágyból? Személyes bosszú miatt? Netán a „szegények megsegítése” vezérli? Az egész ügy háttere és a résztvevők indítékai elég homályosak. Nyilván ők a jó emberek – hiszen az uralkodó ellen szőnek összeesküvést forradalmi időkben. Legyen ennyi elég. Sőt, még azt is tudjuk, hogy a fegyvereket, melyeket az országba akarnak csempészni, ugyanattól veszik Bécsben, akitől Kossuth is vásárolt. Mi kell még?
Az alkotók szeme előtt az a műfaj lebeghetett, amit úgy hívnak, hogy történelmi kalandfilm. Hát, történelemből édeskevés van benne, kalandfilmhez meg nem elég, hogy a kaszkadőrök ügyesen buknak lóval. Legalább egy vékonyka szerelmi szálat csempésztek volna a történetbe. De azt (is) kifelejtették.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1984/06 51. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6415 |
