Gáti Péter
A katapult eredetileg egy nyilakat és köveket hajító ostromgép görög neve. Vladimír Páral 1967-ben írt regényének fiatal mérnöke szintén ostromot folytat. Önmaga beszűkült lehetőségei, az elszürkült lombiklét és mechanikussá váló érzelmei erős falú bástyáit próbálja szétrombolni.
A hatvanas évek nagy visszhangra talált, friss hangú regénysorozatának (Teljesült kívánságok vására, Vihar a lombikban, Katapult) utolsó darabjából maga a szerző és a rendező, a cseh új hullám neves képviselője, Jaromil Jireą készítették a forgatókönyvet. Az 1983-ban forgatott film szerencsésen őrizte meg a regény kvalitásait, de az az óta eltelt majd két évtized tapasztalatait is sikerült művészi látásmódjába beépítenie. Visszafogottabb, rezignáltabb és fanyarabb lett ezáltal a filmváltozat. Jaromil Jireą – akinek feledhetetlen beköszöntő munkája, A sikoly a cseh új hullám törekvéseinek lényegét felsőfokon tárta elénk – hosszú alkotói krízisidőszak után ismét megtalálni látszik önmagát.
Joąt mérnök álomnak és valóságnak egyaránt beillő, elvesztett személyisége megmentéséért indított harca, a változtatás mániákus vágya a magánélet szférájába vezeti a nézőt. A panellakás panelhétköznapjai, a feleség-gyerek-munka rutinháromszöge nem nyújtanak kellő teret hősünknek ahhoz, hogy egyénisége rejtett értékeit érvényesítse. Találomra felad tehát egy házassági, hirdetést és a válaszolók közül kiszemelt öt nőhöz fűződő kapcsolatától reméli a megoldást. Jireą filmjében ez a kitörési kísérlet igazából nem kecsegtet sikerrel. Bár választottjai mindegyike más és más típus, az általuk kínált életformák a mostanitól alig különböző skatulyákba szorítanák hősünket. A rendező az új hullámból megőrzött és átmentett finom iróniával, de közel sem az egykori kritikai éllel fürkészi az emberi kapcsolatokat.
Jaromír Sofŕ, aki nemcsak Jireą, hanem Jiŕí Menzel filmjeinek is operatőr-társalkotója, képeivel tökéletesen visszaadja az iróniába csak ritkán áttűnő lírai hangulatokat. Annak idején valószínűleg Jireą sem gondolta volna, hogy közel két évtized múltán úgy lesz hű a cseh filmművészet iskolát teremtő periódusának szelleméhez, ha elnéző és megértő kamerája elé állítja majd furcsa korunk e sajátos hősét, Joąt mérnököt.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1985/06 55. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6103 |