Gáti Péter
Gianfranco Mingozzi olasz rendező neve elsősorban dokumentumfilmes berkekben hangzik ismerősen. 1965-ben készített, Szicília nyitott szívében című munkája elnyerte a Velencei Filmfesztivál Arany Oroszlán díját. Hozzánk most eljutott játékfilmje szembetűnő bizonyítéka annak, hogy a pályája elején Fellini asszisztenseként eltöltött évek mennyire kitörölhetetlen nyomot hagytak a rendező művészi látásmódján, alkotói módszerén. Helyenként a korai, neorealista Fellini-filmek valóságábrázolásával mutat közeli rokonságot Mingozzi poétikusan szép alkotása, melyben két vándormozis hangsúlyozottan szürke életének epizódjai mögött felvillan a harmincas évek falusi-vidéki Olaszországa. Az országot járó, a mozi hőskorának bűvöletében élő két ifjú – miközben a vetítőgép kurbliját forgatja, vagy harmonikán kísérve kommentálja a némafilmeket – jobb sorsot, különb életet álmodik magának a csodás és rémes történeteivel egyaránt megigéző fehér vászon előtt.
Mingozzi részletező dramaturgiájú, körültekintő aprólékossággal építkező módszere látszólag nagyszerűen megfelel annak a céljának, hogy egy sajátos, „falusi perspektívából” láttassa az akkori olasz társadalmat. Ráérősen szemlélődő kamerája előtt felvonulnak mindazok, akik a két mutatványossal kapcsolatba kerülnek – a falu úri „krémje” és a szocialista eszmékkel felvértezett elnyomottak. Csakhogy ennek, a rendezői szándék szerint nagy formátumú realista körképnek a hitelességét jórészt megkérdőjelezi az a neorealizmustól is idegen békés hangulat, amely – feloldva a még csak kibontakozó konfliktusokat – átitatja az egész filmet. Mingozzi tagadhatatlan művészi ihlete nem elég ahhoz, hogy kritikai hangsúlyok nélküli „realizmusa” megrendítő élményt nyújtson a film nézőjének.
Helyette marad egy míves, de érdektelen történet széplelkű, varázsütésre öntudatra ébredő vándormozisokról, fasisztákról, akik nem is annyira fasiszták, és felforgató eszméket dédelgető napszámosokról, akik, ki tudja miért és hogyan, szocialistává lettek.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1985/07 51-52. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6078 |
