Szkárosi Endre
Jean-Claude Missiaen alighanem el akarta kerülni, hogy amolyan bűnügyi tucatfilmet készítsen, ezért éppen csak ábrázolt témáját – három, az utasokat megfélemlítő bűnöző előbb inzultál, majd hidegvérrel agyonver egy fiatal lányt a vonaton – a lélektani mélységek irányában vélte kibontani. Így aztán sikerült hamisítatlan, ráadásul gyenge bűnügyi tucatfilmet csinálnia: a fiatal lány és szerelmese boldog pillanatainak banális flash-backjei, felvillantásai képezik a meglehetősen gyermeteg „lelki vonulatot”, amely ekképp teljességgel érdektelen marad; ahhoz viszont épp elég ez a „szál”, hogy az esetleges bűnügyi-dramaturgiai izgalmakat semlegesítse. A rendőrség és a privátbosszúra elszánt fiatalember egyszerre ér a célegyenesbe, a bűnözők végül megkapják a magukét.
Megkapják a francia rendezőtől is, akinek egyszerű értékrendje a következőképpen olvasható le. Adva vannak szép, gazdag, boldog, rokonszenves emberek (a szerelmesek és a lány családja), akiknek életét jóvá-tehetetlenül megsebzik elvetemült, rosszarcú, agresszív bűnözők. Igaz, a garázda, gyilkos gonosztevők az életben is ritkán jóarcúak, megnyerőek és intelligensek; ez a banális szembeállítás azonban egy filmalkotás eszmei alapvezetésének nem túl termékeny. Annál figyelemreméltóbb, hogy a három rosszéletű egyike olasz, a másik keleties, talán arab hangzású névre hallgat, (a harmadiké, ki tudja, miért homályban marad) – a nézők részvétét és rokonszenvét kiérdemlő, bosszúálló fiatalember viszont klasszikus veretű francia nevet visel: Antoine Béranger. Megint csak nincs okunk kételkedni abban, hogy a francia alvilágban ne tevékenykedne számottevő olasz vagy arab származék – a filmben azonban ez a nem túl feltűnő, épp ezért hatásos szembeállítás ravasz kis értékhangsúllyal, már-már felszólító erővel bír.
Amint az a finoman exponált tény is, hogy e harmadosztályú bűnözők az első osztály utasaival garázdálkodnak. Amire a betyárlegendákig visszamenőleg igen kézenfekvő magyarázatok találhatók. Így már csak az marad kérdés, mi történik azokkal, akiket a másodosztályon rabolnak ki vagy aláznak meg. Erről itt semmi sem tudható meg, mert ez első osztályos film.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1985/08 46-47. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6052 |
