Hegyi Gyula
Magányos hősről, a rendőrség, hadsereg, ügyészség szervezeti kötelékeiből kiváló egyéni igazságkeresőről már jónéhány politikai krimit láthattunk. A Fantom az éjszakában című amerikai film „címszereplője” viszont magányos „antihős”, aki a nemzetközi terrorista mozgalomból dezertál, spontán és önmaga kiagyalta akciókkal remélve újrafelvételét gyilkoló és robbantgató társai közé. Túl azon, hogy a „nemzetközi terrorista központ” létéről szóló sugalmazást nagy kár lenne készpénznek vennünk, az is valószerűtlen, hogy a terrorcselekmények esetleges kitervelői azért ölelnének a keblükre valakit, mert utasítások nélkül, vagy éppen azok ellenére hajtja végre nagy visszhangot kiváltó akcióit... A „finom” csúsztatás, mely szerint a szélsőbaloldali terrorista legmegbízhatóbb ismertetőjele az, hogy szereti a drága ruhákat, elegáns szórakozóhelyeket, a könnyű kalandokat és a luxust, egyfajta primitív klisék fantáziátlan felmelegítésének tetszik: akárcsak az olyasfajta utalás, mint hogy a női terrorista nyilvánvalóan csak gazdag családból származó, elkényeztetett kurva lehet.
Dehát próbáljuk meg elfogadni, hogy a Fantom az éjszakában nem több ártatlan kalandfilmnél. Ebben a műfajban Bruce Malmuth produkciója minden különösebb eredetiség nélkül rakosgatja össze a legismerő-sebb elemeket. Akad benne síró csecsemő, akinek sorsáért különösen aggódunk, marcona, de az igazságért minden áldozatra kész amerikai rendőr, elhagyott rendőr-szerető (vagy rendőrt elhagyó szerető, mindegy), akinek fenyegetettsége ösz-szekapcsolja a derék New York-i cop szerelmi életét, hivatali feladatait és az egész, terrorizmus elleni harcot. A fordulatok meglehetősen kiszámíthatóan követik egymást, akad a filmben egy-két logikai hiba is, mindezzel együtt a film mégis ügyes, profi munka, melyet élvezettel végignézünk, csúsztatásait és zökkenőit inkább csak utólag vesszük észre, s velük együtt az egész produkciót hamarosan elfelejtjük. Előpremierként a film nyáron a kertmozihálózatban is feltűnt: a csillagok alatt, békés sörözgetés közepette ideális mozidarab volt.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1985/10 53. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6005 |