Nóvé Béla
Az időben távoli történelmi téma filmes feldolgozása is jó és néznivaló lehet, ha mélyebb inspiráció helyett csupán az invenció mesteri ügyessége hat belőle: a fordulatos mese, a látványgazdag kosztümök, jelenetek, s a korhűség illúzióját legalábbis nem rontó színészi átlagteljesítmény. Ezt a műfaji minimumot vagy négy évtizede sikerrel abszolválja a temérdek romantikus kalandfilm s a tévé gyerekkora óta az ifjúsági sorozatok sokasága. Az angliai lovagkor legendaköréből történetesen olyan hajdani képernyőregények idézhetők, mint a Robin Hood vagy az Ivanhoe – miket annak idején vasárnapi házimoziként egy fél utca tanköteles korú ifjúsága izgult végig egyetlen „Kékes” készülék előtt kuporogva.
A mai szovjet matinémozinak létezik egy ódivatú „kozmopolita” válfaja, mely egyebek közt előszeretettel melegíti fel az angol történelmi romantika kedvenc témáit: a lovagregények, kalóztörténetek és robinzonádok világát. Ilyen megkésett, jámbor utánérzésnek tűnik az A fekete nyíl is, mely a Rózsák Háborújának meglehetősen provinciális érdekű, kifundált epizódját vetíti vászonra. A film egyetlen leleménye, hogy a szokásos színszimbolika (vörös és fehér rózsa – York és Lancaster) mellé felveszi a kánonba a „fekete nyilat” is, mint a jogos bosszúállás jelképét. Főhőse: Dick, egy nemes lelkű ifjú, ez alapján tanulja megkülönböztetni a jóktól a gonoszokat („Mutasd hátadban a nyilat, s én megmondom, ki vagy!”), vörösök és fehérek pártharcát az el nem kötelezettek erkölcsi fölényével fumigálván. Maga a történet egyébiránt tele van elfuserált Hamlet-reminiszcenciákkal: Dicket is egy elvetemült gyám (bizonyos Sir Daniel), a fiú atyjának gyilkosa neveli, s véteti körül gobelinek mögül fülelő kémekkel, éltére törő bérencekkel, kik közül a derék ifjú méltó haragjában utóbb kénytelen egypárat kardélre hányni…
A film naturális szépsége (valódi színhelye vélhetően a Kaszpi-tó környéke): az eredők, vadvizek, romlatlan ifjú arcok és teli vér paripák csekélyke kárpótlást nyújtanak a másfél órás megcsalatott várakozásért.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1987/02 56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5615 |
