Tamás Amaryllis
A háború eltörli mindazt, ami az emberben emberi; megsemmisíti a hitet, lerombolja a műveltséget, felszabadítja a vadállati indulatokat, – vélte a XVI. század egyik kiemelkedő humanista bölcselője, Rotterdami Erasmus. E század szülötte II. Fülöp is. Uralkodása idején a spanyol nemesércflották sok ezer tonna ezüstöt és aranyat szállítottak a pénzszegény Európába. Az indiánok százezrei hullottak el a „tüzes vesszők” golyóitól, az ismeretlen betegségek, járványok milliókat pusztítottak el. A két Amerika lakossága a XVI. század végére tízmillióra csökkent.
Saura kegyetlenül illúziómentes filmje akkor játszódik, amikor a bennszülöttek már nem fogadták szívesen az isteni eredetűnek hitt hódítókat, fellázadtak és szembefordultak a kincseikre törő spanyolokkal. Történetének főhőse ugyanaz az Aguirre, akinek Herzog hasonló című filmjében – Klaus Kinski ábrázolásában – III. Richard-i, eredendő gonoszságot tulajdonított. Omero Antonutti Lope de Aguirre-ja fokozatosan részegül meg a hatalomtól, módszeresen megsemmisítve a másik faj iránti megértését – jut el az őrületig, a bűntudatból fakadó cezaromániáig. A film úgy kezdődik, hogy 1560-ban az Amazonas mellékfolyóin lecsurogva négyszáz „mindenre elszánt hódító” a mai Peru vidékéről elindul, hogy pompás hajóin eljusson az álmok földjére, El Doradóba. Hogy aztán a „könnyű zsákmányt” elnyeljék II. Fülöp szakadatlan háborúi...
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1989/12 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5543 |
