Tamás Amaryllis
Huizinga Homo Ludensében a játékokhoz sorolja a kannibálok ünnepi lakomáit. Moravia – e szentimentális film alapjául szolgáló regényének – hősei, Alberto és Livia visszájára fordult büszkeségük ravasz, kegyetlen játszmáival uralkodnak egymáson – miközben nagystílű hitelezőkként képtelenek felülemelkedni azon, amit a múlt beprogramozott közös életükbe. Elveszítik emberi méltóságukat s reményüket az intimitásra. Játszmáik egyre inkább a megtorlás rituáléivá, bűntudatot enyhítő és kielégülésre törekvő pótlékokká válnak. A megfosztottság, megalázás és fájdalom mazochista heroinája, Livia (Stefania Sandrelli) nem kevés fantáziával manőverezik férje, Alberto (Ben Cross frigid alakítása) sarokba szorításával. Tragikus találékonysággal nyújtanak egymásnak perverz kielégülést a mesterségesen fenntartott érzelmi nélkülözésben. A „te sem vagy különb nálam, drágám” jegyében tudatos gyötrelemmel tipornak egymás emberi tartásán. A kockázatos kalandban csak remélni lehet, hogy a kannibáli magánpokolban nevelődő serdülőlány, Monica (Amanda Sandrelli) érzéke és igénye az őszinte intimitásra, szolidaritásra, közösségvállalásra megmarad.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1989/06 62. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5407 |