Nagy Zsolt
A színhely ugyanaz a tengerparti üdülővároska, mint Spielberg 1976-os rémfilmjében. Szinte ugyanaz a történet is: nem „folytatása”, csupán halványabb megismétlése a spielbergi előzménynek. A házakban, a plázson és a vizek fölött most is émelyítőén sűrű és mozdulatlan a boldogság levegője, s a cápaveszélyt most sem ismerik el a főbb illetékesek (bizonyára a harmadik cápa-filmben is nagy lesz majd a hitetlenkedés). A fenevaddal ismét Brody, a körzet rendőrkapitánya bánik el, aki változatlanul velejéig át van hatva a rossz iránti gyűlölettel és a fürdőzők szeretetével, ily módon a cápaölés aktusa megint viszont-gyilkosság, bestiális bosszú. Brody újra egy megszokott technikai eszköz (ezúttal egy víz alatti kábel) meglepő felhasználásával éri el célját és most is ellenfele mohóságára építi tervét. Igaz, a mostani szörny eddig sohasem mutatkozott dühösnek vagy mohónak. Nem annyira cápaként viselkedett, mint inkább cápa-formájú riogató- és áldozatszedő robotként, mintha nem ösztönök hajtanák, hanem valamely racionálisan kiötlött suspense-program. Áldozatait fondorlatos játszadozások után ragadta el. Így kissé csalódnunk kell, amint őrjöngve rohan egyenesen a halálcsapdába, csak mert Brody kolompolt neki.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1987/06 51. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5265 |