N. N.
Jugoszláv filmhét színhelye volt június 25. és július 1. között a budapesti Táncsics mozi. A program jelzései szerint a mai jugoszláv rendezők többnyire múltbeli történetekhez folyamodnak, hogy a jelen kérdéseit pontosabban tehessék fel. A bemutatott alkotások közül négy foglalkozik a második világháború utáni fél évtizeddel – ma ez a XX. századi jugoszláv történelem legvitatottabb időszaka. Nikola Stojanović Az aranyalma című művében igen hangsúlyosok a háborús előzmények is, sőt, Lordan Zafranović filmdrámája, az Esti harangok a húszas évek derekától követi hőse útját 1949-ig, az első, megnyomorítóan hidegháborús évig. Ezt a történelmi pillanatot Stole Popov filmje, A boldog 49-es év elemzi. (Az 1950-ben született Popovot e műve alapján is méltán tartják – a fiatalabb Kusturica mellett – a jugoszláv film nagy ígéretének.) Karpo Godina Vörös boogie-jának hősei fiatal, zenebolond rádiósok, akik az első ötéves terv idején a dolgozók munkakedvét próbálják növelni a maguk módján.
A filmhét programjában három parabolisztikus jellegű alkotás is szerepelt. A koszovói Isa Qosja filmjének címszereplője, Proka, az elmaradott Vidék fojtóan provinciális viszonyai közt éppen azáltal válik megbélyegzett emberré, hogy verejtékes munkájával akar magának jobb életet teremteni. A Goluzsa úr halálának (rendező: Zivko Nikolić) címszereplője magányos pénztáros, aki először utazik a tengerhez; őt az örömök utáni sóvárgás teszi áldozattá. Útközben egy kisvárosba keveredik, amelynek emberi beltenyészetében komor végű „pünkösdi királyság” vár rá. Nikola Popović Az élet szép című filmjének szereplői egy elővárosi vasút utasai, akik kényszerűségből együtt töltik a napot az út menti vendéglőben, s furcsa helyzetükben megmutatják agymásnak igazi arcukat – a maguk számára is váratlanul.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 64. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5227 |
