Kabai József
Ez a cápa persze nem olyan cápa. És tulajdonképpen még kevésbé létezik, mint az a bizonyos híres rokon. Etetője, Stefan viszont igen. Egy nagyon mai fiatal ő, ki ezzel (tudniillik, hogy cápaetető) hódít a potsdami diszkóban. Hősünk ugyanis önként három évre vonul a hadsereg kötelékébe, és az addig hátralevő röpke tíz nap alatt igyekszik elveszíteni szüzességét. Hódít jobbra, hódít balra, és aminek el kell vesznie, az különösebb gond nélkül el is vész. Stefan barátunk azonban kalandozik tovább, hátha az öt-hat jelölt közül valaki kivárná azt a három évet! Erwin Stranka a tizen- és huszonévesek életformáinak, viselkedésnormáinak kizárólagos sztereotípiáit hordja össze és szövi történetté a motorkerékpáron való száguldástól a „tánc közben lekérés nincs” szemvillanós afférjáig. A sunyi és szenvtelen valóság azonban így is fel-felbukkan hétköznapi, olykor társadalmi konfliktusok formájában, ezeket viszont időben „jótékony” köd borítja el. A szereplők régi ismerőseink: jó vagy rossz ügyet képviselők, dolgukat rendesen vagy kevésbé jól végző fiatalok, vagányok és deviánsok. Típusaik gondosan kiglancoltak és jólfésültek, ál-létük jól illeszkedik „ízig-vérig” világukba. Akinek mindez kedvét szegné, ajánlom a filmet mint önmaga paródiáját, vagy mint afféle „szerelem ötödik-hatodik vérig” verziót. És akit ez sem dob fel, gondoljon arra, hogy a Stefanunkhoz hasonlatos vak tyúk (kakas) akár több szemet is találhat.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1987/08 54. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5223 |
