Lányi András
Akik aggódnak a magyar film, a mozikból kiszoruló művészet, a magyar kultúra perifériájára szoruló mozi jövőjéért, tudják, hogy a filmkultúra nem magától terem. Ahhoz az kell, hogy a filmkészítők és a közönség között művelt, filmértő réteg közvetítsen. Nemcsak lelkes filmbarátokra volna szükség, de sokoldalúan képzett szakemberekre is. Felkészítésükkel mindenütt a világon a felsőoktatás foglalkozik. Nálunk ilyen jellegű képzés eddig nem volt. Néhány bölcsészkaron és tanárképző főiskolán működik ugyan kiegészítő jellegű filmesztétikai speciálkollégium, ezek a szúk órakeret, valamint a képzés egyirányúsága miatt azonban csak kevéssé járulhattak hozzá a filmes pályákon mutatkozó szakemberhiány megoldásához. Amit a szerkesztő, a tanár, a könyvtáros és a népnevelő végez az irodalom szolgálatában, azt a film területén jobbára autodidakták végzik. Pedig filmes műveltségre nehezebb szert tenni, mint irodalmi ismeretekre, hiszen az ehhez szükséges szaktudás, főképpen maguk a filmek alig hozzáférhetőek. A hiányt megszenvedi a filmterjesztés, a filmklubmozgalom, a filmújságírás. Megszenvedné az iskolai filmoktatás is – ha volna.
Régi óhajunk most talán teljesül. Az Esztergomi Tanítóképző Főiskola, kísérleti jelleggel, az 1989/90-es tanévben új specializációt indít filmterjesztő közművelődési szakemberek képzésére.
A forgalmazási rendszer megújítása is elképzelhetetlen új szellemű filmterjesztők nélkül. A Filmfőigazgatóság megértette ezt, és támogatja az esztergomiak vállalkozását. Akik a filmklubok felélesztésével próbálkoznak évek óta, ugyancsak innen remélnek új szövetségeseket.
A kétéves specializáció (harmad-negyedévben vehetik fel a közművelődés szakos hallgatók) tervezetének elkészítésére, megbízatásomnak megfelelően, a legjobb szakemberek közül kerestem munkatársakat, akikkel kidolgozzuk az egyes tárgyak tanmenetét. Ezekben a hetekben már az elkészült vázlatos oktatási programok egyeztetése folyik.
A tervezett tantárgyak: a fénykép metafizikája (Kardos Sándor), filmtörténet (Honffy Pál), filmelemzés (Kovács András Bálint), filmszociológia (Szekeres Péter), a film befogadásának lélektana (Gerevich József), magyar filmtörténet (Szekfű András) a mai magyar film (Kovács András Bálint), a magyar filmterjesztés rendszere (Korill Ferenc – Bartus László), a film társadalomtörténete, irányzatok a kortárs filmművészetben (Lányi András), filmek értelmezése kiscsoportokban (Török Gábor), a filmklubvezetés módszertana (Jakab György –Gelencsér Gábor). A felsoroltak mellett szeretnénk megnyerni előadónak jeles filmesztétákat, kritikusokat is. Arra törekszünk, hogy a lényegében egyetemi szintű képzés során növendékeink elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt szert tegyenek.
A vállalkozás sikere azonban nagymértékben múlik azon is, hogy kik lesznek majd hallgatóink. Szeretnénk, ha a fiatal filmkedvelők közül azok, akik hivatásuknak választanák a filmforgalmazást, a filmes ismeretterjesztést, az ország bármelyik részéből erre a szakra jelentkeznének. Így a következő tanévben már más főiskoláról is ide „igazolhatnak át” olyan első- vagy másodévesek, akik a filmmel alaposabban szeretnének foglalkozni. Bővebb felvilágosítást a főiskola közművelődési tanszékén kaphatnak.
(2501 Esztergom, Pf. 20 – leveleikre Bartus László fog válaszolni.)
A Művelődési Minisztérium illetékeseihez azzal a kéréssel fordultunk, hogy a jövő évi továbbtanulási tájékoztatóban szerepeljen ez a szakosodási lehetőség, tehát az Esztergomba felvételizők már a beiskolázásnál jelezhessék választásukat.
Nagy szükségünk van támogatásra, jó tanácsra, de leginkább arra, hogy a vállalkozás híre eljusson az érintettekhez. (Amint lehet, a levelező oktatást is szeretnénk elindítani a pályán működők számára.)
Munkatársaim nevében ezúton kérem a szaksajtó, a forgalmazó vállalatok, a magyar film- és tévéművészek segítségét.
Lányi András
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1988/12 63-64. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4892 |