Szemadám György
Sidney Lumet Családi ügy című alkotása afféle férfiasán fanyar érzelmességgel – helyenként érzelgősséggel – filmre vitt történet egy amerikai zsidó család három férfitagjáról; a kiöregedett bűnöző nagyapáról, a tolvajnak nevelt, ám jó útra tért fiúról, és az egyetemista unokáról, akiben „a vér nem vált vízzé”. „Egy jó rabláson kívül semmi nem tudja igazán összehozni a családot.” – mondja a filmben a sokat megélt nagyapa, s a dramaturgia is beéri körülbelül ennyi önigazolással, hogy beindulhasson a történet, melynek végső tanulságaként el kell fogadnunk a mélyértelműen amerikai „mondanivalót”, mely meg-világosodásszerűen fénylik fel a film vége felé apa és fiú dialógusában: „Legyél az, aki! Ha bűnöző, hát az!”
Nos, mindezt profi technikával, hosszú snittekkel és sok párbeszéddel állítja elénk a rendező, ám mégse higgye senki azt, hogy filmje unalmas lenne, hisz léét olyan színész játszik benne, mint Sean Connery és Dustin Hoffman. A jócskán megöregedett James Bond – Sean Connery filmbéli szerepe szerint is, és mint filmszínész is, „nehéz korba” jutott, ami azonban új szerep-lehetőségeket is kínál, s ez az öreg bűnözőnek éppúgy, mint az öreg(edő) filmszínésznek hallatlanul jót tesz. Minden egyes gesztusát élmény nézni a filmbéli nagyapának, ennek a még mindig kemény fickónak, akinek kopaszodó fejebúbjáról zsíros, ősz hajcsomók göndörödnek a bőrkabátjára, s aki még mindig hisz abban, hogy a „férfi” kifejezés nem csupán az egyik nemre utal, hanem önmagában is pozitív jelző. A fiú szemében a piti bűnöző nagyapa a Nagy Amerikai Álom, a szabadság szimbólumává válik. A rablás egyfajta beavatási szertartás, s a börtön a férfiasság erőpróbája. A könnyed komédia ott fordul át melodrámába, amikor kiderül: a játszma a nagyapa életébe kerül. A film végén persze a Régi Jó Amerikát szimbolizáló nagyapa porai fölött mindenki kibékül; rendőrök és bűnözők, bóherek és gójok, jók és rosszak, fiatalok és öregek együtt énekelnek meghatottan. Mindennek ellenére nem is olyan élvezhetetlen mindez, amikor maga a filmművészet is „nehéz korban” van.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1990/11 60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4740 |
