Máriássy Vanda
Végre! Nem lejárt szavatosságú filmkonzerv! Üdítő kivétel, igazi mozi a dél-írországi lankákon, egy ötvenkét lelket számláló faluban ősi falak közt élő, lottómániásokról szóló film. Azok fogják kedvelni, akik az Indul a bakterház-típusú humorral és a Miért éppen Alaszka? meleg emberségével rokonszenveznek. Akik a hol frivol, hol morbid, hol szerény természetességgel áradó „kamaramuzsikálást” többre becsülik a harsány semmitmondásnál. Kemencepadka mellett mesélhettek – hasonló őszbarna és aranysárga színekkel – eleink hétköznapi tantörténeteket a homo ludensről, lett légyen szó akár az „ördög bibliájáról”, akár a kockára tett szerencséről, mint a fondorlatos emberi elme gyakorlóterepeiről. A főnyeremény utáni tülekedés a Lottózsonglőrökben mintha csak ürügyül szolgálna annak bemutatásához, hogy vannak még helyek, ahol jó/lenne élni.
Mennyi történet a Történetben, mennyi szín a Sorsokban, mennyi meglepetés, sziporka! – az esendőségről. Ez a XX. századvégi „korszerűtlen” filmballada olyan, akár egy szabadjára eresztett hahota.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1999/11 58-59. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4634 |
