Békés Pál
Judy Garland, Marilyn Monroe és Marlene Dietrich nem szerepelnek a filmben. Szellemük mégis ott kísért a Little Voice minden jelenetében. Szinte együtt élnek az angol tengerparti városka padlásszobájában Laurával, akinek apja halála óta szavát sem lehet venni; a lány az örökségét képező lemezgyűjteményt hallgatja éjjel és nappal. A rövidzárlatok közti szünetekben a koszlott zsákutcán az imádott énekesek hangja zeng, s Laura – ha néha mégis megszólal – inkább apja falon függő és Garland, Monroe, Dietrich kandallópárkányra támasztott képéhez beszél, semmint elviselhetetlen anyjához, aki jobbára férfiakat kajtatva járja a környező kocsmákat.
A hímvadászat legértékesebb trófeája, Ray, a helyi illetőségű zug-impresszárió, éppen a kopott díványon dögönyözi Mary-mamát, amikor megüti fülét a padlásszobából zengő hang. Nem lemezről szól. Laura énekel, aki a magányos remete-évek alatt megtanulta a showbiz-istennők dalait, és hibátlanul utánozza valamennyit. Ray leszáll Maryről és beszáll a remélt nagy üzletbe. A padláson csillag született, és neki az a dolga, hogy megmutassa a nagyvilágnak. Ez egyben életének utolsó lehetősége is. A lerobbant város lerobbant tehetségkutatója egy lerobbant bárban szervezi a Nagy Showt, melyen a mindeddig rejtett tehetség megmutatkozik. Csakhogy Laurát nehéz kimozdítani már-már katatón zárkózottságából. Csak egyszer sikerül, akkor is csak azzal: apja emlékére ad koncertet. Az első, frenetikus sikerű bemutatkozást nem követi második. Laura moccanthatatlanul hever ágyán: nem hajlandó aranytojást tojó tyúkot játszani Mary és Ray kopár baromfiudvarán.
Az előző est diadalmámorától felvillanyozott közönség és a környék hatalmassága, az új sztárt az országos hír felé katapultálni kész impresszárió hiába várja Laurát a bárban. Helyette a nekikeseredett, részeg Ray érkezik. Leüti a műsorközlőt, magához ragadja a mikrofont, és előadja a „Hogyan csesztem el eddig mindig, de most már tele a tököm” tematikájú improvizatív szólót, mely könnyet csal a közönség szemébe...
A Little Voice a kisrealista hitelesség és a szürreális elemekkel dúsított savanykás irónia szűkölnivalóan hatásos egyvelege – jóleső ritkaság napjaink mozikínálatában.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1999/05 59-60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4466 |
