Gáti Péter
Hétrõl hétre azt tapasztalva, hogy az amerikai filmipar dönpingtermékeit egyre készségesebben fogadja be a hazai forgalmazás, valószínûleg már nincs sok értelme e filmek nívótlanságát és bárgyú sztorizását ostorozó kritikáknak. A 20. század mûvészete, a film az ezredforduló közeledtével – úgy tûnik – soha nem sejtett mélyrepülésbe kezdett: klipekbõl összehányt képhalmaz, gyorsfogyasztásra gyártott celluloid-hamburger lett az egykori csoda, a mozgókép. A tengerentúli mindenhatóság egyeduralmát jól példázza, hogy az „amerikai álomnak” minden korosztályra van érvényes filmváltozata. A siker, karrier, pénz szentháromságát megéneklõ, felnõtteknek szánt variáns mellett gõzerõvel jelent meg a gyermek- és ifjúsági változat is, többnyire vígjátéki formában. Hercig és öntudatos amerikai mini-felnõttek állják itt a sarat, derekasan birkóznak meg az elõttük tornyosuló gondokkal, hogy azután tizennyolc éven alulira hangszerelt formában õk is elnyerjék méltó jutalmukat: az élet egyetlen értelmét, a sikert.
Stephen Herek rendezõ munkája – mely ijesztõen hasonlít a Reszkessetek betörõk! és a Belevaló papapótló címû komédiákra – számomra ennek az amerikai édes álomnak a szomorú, ad usum Delphini olvasta. Még csak hagyján, hogy az ausztráliai vakációra utazó mama 7–18 éves korú kis- és nagykamasz gyermekeit, szám szerint ötöt, olyan bébicsõszre hagyományozza, aki a gyûrõdést és a mai fiatalság másságát elviselni képtelen, s ettõl jobblétre szenderül. Ami viszont ezek után következik – apró, jól kitalált és „ülõ” helyzetkomikumok dacára –, az elképesztõen uniformizált amerikai eszményképet sugall. A történet szerint ugyanis a családfõi szerepet kényszerbõl magára vállaló 18 éves nagylány – korát letagadva – munkát keres, majd fokozatosan mind sikeresebb divatszakember lesz, amolyan igazi felnõtt. Akinek minden bejön és miután rájön a befutottság ízére, nyilvánvalóan felhagy majd a kócos tiniálmok kergetésével. Hát ilyen manapság az amerikai álom kiskorúaknak szóló üzenete, amilyen nyilván a világ élvonalához mindenben felzárkózni áhítozó Közép-Európában is értõ és követni kész szívekre talál.
| A cikk közvetlen elérhetõségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1991/11 56-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4246 |
