Az amerikai dokumentarizmus alapítói közé tartozott. Nevének T. betűje a Tolsztoj név rövidítése; anarchista szülei Oroszországból emigráltak Brooklynba. Ha mindez nem lett volna elegendő ok arra, hogy Hurwitzből a szociális igazságtalanságok ostorozója legyen, a nagy gazdasági válság megadta a végső lökést a filozófiát és pszichológiát tanuló harvardi diáknak. Alapító tagja lesz a Munkás Film és Fotó Szövetségnek. Filmre veszi az 1932-es washingtoni éhségmenetet. Ő az operatőre a leghíresebb new deal-es szociofilmeknek (Az eke, mely föltörte az ugart, 1936; Szülőföld, 1941). Antifasiszta meggyőződése a japánok megszállta Kínába és a polgárháborútól szenvedő Spanyolországba vonzza (Kína visszavág; Hispánia szíve). „Amerikaellenes tevékenysége” miatt az 50-es években csak strómanként forgathatott. 1961-ben, a jeruzsálemi Eichmann-per dokumentumfilmjével léphetett ki ismét a nyilvánosság elé. A hatvanas években Peggy Lawsonnal forgatott képzőművészeti és irodalmi rövidfilmeket. Utolsó műve, a Beszélgetés egy halott asszonnyal, közös életüknek és munkásságuknak állít emléket.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1991/05 03. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4104 |
