Tamás Amaryllis
David Mamet drámaíró filmjének főhőse, Margaret sikeres pszichiáterként éli tökéletes tudatossággal megkomponált mindennapjait. A moralitás, a lelkiismeretesség és puritánság biztonságot nyújtó bástyái mögé rejti gondosan titkolt sebezhetőségét. Egyik „páciense” és annak kiterjedt szerencsejátékos-bűnöző baráti köre – előre kitervelten, nagy leleménnyel és sorozatosan – teszi lóvá a magát addig a lélek kiváló tudorának tartó orvosnőt. Saját esendőségére és áldozatvoltára rádöbbenve – szinte ellenállás nélkül – sétál bele a minden tudáson túli kárhozatba. Szilárdnak hitt erkölcsi pozícióját magával sodorja az ismeretlen, a kalandos élet örvénye. Az idealizmust felváltja a félrelépések izgalma, a belső rendet elsöpri egy minden megfontolást kizáró, eddig csak elítélt (titkon vágyott, ám megvetett) életforma, s egy új igazság: a káosz igazsága. Az istenített értelmet felváltja a diadalmas érzékiség s a mindent szabad gátlástalansága. A dolgok, érzések jelentése megváltozik: rejtélyesebbé, kiszámíthatatlanná, életszerűbbé válik. Hősnőnk meglepve tapasztalja, hogy képes elveszni a bűnben – és az jó... Megtanulja, hogy többféle valóság van, az övé és egy másik: a Játékok Háza lakóinak (gengsztereinek, szemfényvesztőinek, csalóinak) sokkal valóságosabb világa. Új életének mindent elsöprő szenvedélye eltörli a szabályokat, a Játékok Háza foglyából azonban a hajdani pedáns lélekgyógyász – rövid idő alatt nagyformátumú kalandorrá változik. A szürke, élre vasalt mezt egzotikus, virágos szupernőies csábruha váltja fel, s a lélek lecsupaszodik az ős-kezdetig: „Vedd el, ami kell!” David Mamet filmje igazi fricska, szellemes képi demonstrálása „az elfojtott visszatérése” freudi tantételének.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4053 |
