Koltai Ágnes
Jutalomjáték ez a film: Jerzy Radziwillowicz színészünnepe. A történelmi idol, a márványember és a vasember itt érik igazi filmszínésszé, a nagy lengyel triász méltó tagjává. A triumvirátus – Cybulski, Olbrychski, Radziwillowicz – úgy uralja a háború utáni lengyel filmet, mint a politika a társadalmat. Ha akarnák, se tudnának szabadulni tőle. ók hárman a lengyel sors megtestesítői; Olbrychski átvette Cybulski mitikus szerepét s vele az elszalasztott lehetőségek örök mardosását, Radziwillowicz pedig férfiasán fájdalmassá érlelte ezt. Ő már nem szerepet játszik, nem a történelmi szerepet formálja újra, hanem a szenvedés elviselésének lehetőségeit mutatja meg.
Waldemar Krzystek filmjében, a Bizonytalanságán a Honi Hadsereg tisztjét alakítja, aki megszökik a börtönből, s hét esztendőn át bujkál a szocialista rendőrség kitartó kopói elől. Példás büntetés várna rá, nemcsak őt, hanem azt az eszmét is el akarják pusztítani, ami a háború alatt a „másik oldalra”, a Honi Hadsereghez űzte. Hét év bujkálás egy nedves pince koporsónyi titkos rekeszében; hét év hiábavaló tespedtsége; hét év korhadó reménysége. Talán ilyen nekikeseredett volna Maciek (Cybulski) is, ha akkor nem lövik le hátulról (Hamu és gyémánt), s alkalmi kedvese elbújtatná. Lesomfordálna a pincébe, kezében a bádogpohárral és... Nem, ő azonnal elvesztené a türelmét, feladná magát, mert csak halni tud. Radziwillowicz várni és kicsit türelmetlenül tűrni is. S a hirtelen rehabilitálás után még azt is megérti, hogy a szabadság is lehet mérhetetlenül szomorú.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1991/02 56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4048 |
