Tamás Amaryllis
Az erőskezű zsarnokra vágyó gyenge jellem – amikor elfogadja és kiszolgálja zsarnokát – maga is felelős a lappangó, majd kitörő rémségekért. A tyrannus ez alkalommal egy hivatásával visszaélő, embervadász pszichiáter. Dr. Joseph Lewis áldozataitól gondosan megkoreografált elpusztításuk fegyelmezett elviselését várja el. Orvosi teljhatalma egyszemélyes diktatúrává züllött, volt betegei közül szemeli ki üldözöttjeit. A másik leigázásának alattomos vágyához a pszichiáteri praxis adja az eszköztárat. Arthur Penn elmegyógyásza ugyanis szenvedélyes mestere a csapdaállításnak. A sötét manipulációiba bevont gyanútlan színésznőre is „törvényesen” mérhet erőszakot, hiszen tudja, a pszichikai zsarolásra a legritkább esetben derül fény. Az a régi igazság, – hogy aki őrzőjének, fogvatartójának nem szegül ellen, hóhérjától nem szökik meg, a gyávaság bűnéért lakol, – e film tanúsága szerint is némi kiigazításra szorul. A Bonnie és Clyde, A kis nagy ember rendezőjének története talányos s szomorú véget ér: színésznő hőse életbátorságáért cserébe testi-lelki egészségét, egész addigi félelemmentes életét veszíti el. Hétköznapi fasizmus, személyes szabadság, emberi méltóság – a válasz a legfontosabb kérdésekre mindenkinek a saját sorsában rejlik.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 53. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4034 |