Molnár Gál Péter
Megölnek egy gengsztert (Paul Muni). Lelke a pokolba kerül. Az ördög (Claude Rains) visszaküldi az élők közé a földre. A bűnöző egy bíró testébe költözik. Ez mulatságos bonyodalmakat okoz. Archie Mayo rendezte (1946) Angel on My Shoulder címmel. Magyarországon Zűrzavar a mennyországban címmel sikerrel játszották az amerikai filmek mozikból kitiltása előtti utolsó percekben. A Zűrzavar a mennyországban egy korábbi amerikai siker találatának újabb lefölözése volt. A sátánt ott is Claude Rains játszotta, a Casablanca rendőrfőnöke és az 1943-as Az operaház fantomja. Ott egy magánrepülőgépével halálos balesetet szenvedett műkedvelő szaxofonost küld vissza a földre. Itt jön Mr. Jordan volt a film címe. Alexander Hall rendezte (1941) Harry Segall Félúton az égbe című színdarabjából.
A siker ismétlésre csábít. Robert Montgomery vígjátéki szaxofonos-kí-sértete másolatokat fialt. Irány a Föld! (1947) ugyancsak Alexander Hall rendezésében. Spencer Tracy volt a hazajáró kísértet az Egy Joe nevű fickó (1941) esetében. Rendezője: Victor Fleming. Csak a jó ég tudja (1947), Albert S. Rogell rendező fölözte le a korábbi sikert. Raoul Walsh 1945-ben ismétli meg a kísértet-komédiát (Éjfélkor üt az óra). 1978-ban újra fölmelegítették az eredeti történetet: A mennyország várhat címmel.
Amikor a Columbia filmgyártónál kísérteni kezdenek a vidám szörnyek, William Beaudine rendező a kis költséggel dolgozó Monogramm gyárban Elszabadult kísértetek (Ghosts on the Loose, 1943) címmel megcsinálja a maga vidám ijesztgetőjét. Ebben ugyan nincsenek valóságos szellemalakok, csak bohózati helyzetek egy elhagyott vén házban, ahol a pécsi öregdiákokhoz hasonlító amatőr színjátszó-csoportot – The East Side Kids – halálra rémítenek a kísértetnek vélt, rosszban sántikáló bűnözők, élükön Lugosi Bélával, a kiszolgált rémszínésszel.
Hal Roach is megkeresi a maga pénzét a divatba jött kísértetekkel. Thorne Smith regényéből (The Jovial Ghost) ontani kezdi a hamarosan népszerűvé váló Topper-sorozatot. Filmbohózati szakembereket állít csatasorba: a Marx-fivéreket rendező Norman Z. McLoodot (Topper, 1937; Topper utazik, 1939), a Mac Sennett-ötletember Roy del Rut-hot, aki a Stan és Pan-bohózatokat rendező Gordon Douglas forgatókönyvéből leforgatja a Botrány a túlvilágont (Topper Returns, 1941), ahol egy vidéki kastélyban hol megjelenik, hol eltűnik a kacéran szőke kísértet (Joan Blondel) vagy fáradságot sem vesz, hogy testet öltsön, de szenvedélyes dohányos lévén, az üres szobában sétáltat egy égő cigarettát. A szellemtörténet legszellemesebb filmbohózati gegje azonban egy kerekre rémült szemekkel újra meg újra a szalon bőrkarosszékébe telepedő szerecseny sofőr, aki ahányszor kénytelen beletelepedni a székbe, az hátradől vele, és menthetetlenül zuhan lefelé az elvarázsolt kastély aknájába, hogy csobbanva elmerüljön a ház alatti kikötő tengervizébe és egy játékos fóka bökdöséssel akadályozza meg, hogy kimásszon a stégre.
Talán valami törvényszerűség engedte ki a palackból a szellemeket. Jellemző, hogy a londoni West Enden ugyancsak 1941-ben mutatják be Noel Coward kísértet-komédiáját: Vidám kísértet (Blith Spirit). Színesfilmet forgat belőle az angol filmgyártás nagyja: David Lean, főszerepben Rex Harrisonnal. Két feleségét Kay Hammond és Constance Cummings játszotta.
A franciák is kiveszik részüket a kísértethistóriákból. René Clair – igaz Angliában – leforgatja az amerikai újgazdagok vásárolta és Kaliforniába szállította Eladó kísértetet (The Gost Goes West, 1935), majd az USA-ban a Boszorkányt vettem feleségül (I Married a Witch, 1942) és a Holnap történt (It Happened Tomorrow, 1943) kísértetvígjátékokat. Az elsőben egy skót klán kísértetleszármazottja bolyong az ódon kastély építőkövenként becsomagolt és tengerentúlra elhajóztatott falai között, a másodikban Veronica Lake szemébe lógó szőke hajjal kísértetként keres magának házastársat, miután egy középkori boszorkányper elítéltjeként papájával együtt máglyára ítéltetett; a harmadik Clair-bohózatban pedig egy fiatal újságíró azzal csinál karriert, hogy előre megkapja egy jóindulatú kísértettől a másnapi újságot.
Az ijesztgető kísértetek, szörnyek, rémalakok a nagy gazdasági válság idején, a hangosfilm első óráiban lepték el a mozik vásznait: Drakulák, Frankensteinek, Vérfarkasok, Zombik, a túlvilágról visszajáró nyughatatlan kísértetek rémítgetéssel nyugtatgatták közönségüket. Amikor azután kitört a háború, sovány vigaszt nyújtottak a kísértetek. A hátországban maradt moziközönség elvárta, hogy a szellemek mulatságosak legyenek. Mosolyt igényeltek rémület helyett.
Két közrendőr áll egy komor koporsó mellett: Abbott és Costello. (Abbottand Costello Meet Frankenstein, vagyis A. és C. találkozik Frankensteinnel, 1948. Rendező: Charles T. Barton). Lou Abbott kezében Drakula-háziszabályzatot tartva olvasgat. Kinyílik a koporsó fedele, kinyúlik belőle az élőhalott jobbja. Lou félelemtől visítva hívja vissza elkódorgott barátját. Az visszajön, letorkolja. Újra magára hagyja. Lassan fölnyílik ismét a koporsó fedele. Drakula a résen ismét kidugja a kezét. Megismétlődik az előbbi jelenet: segítséghívás, visszajövetel, fölényes letorkolás. Lou magára marad. Drakula újra életjelet ad a koporsóból. Lou kiáltana, de nem jön hang a torkán. Föltárul a koporsó fedele. Ott fekszik Lugosi Béla. Szétveti feketeszárnyú köpenyét, kiszáll a koporsóból és üldözőbe veszi a kövér közrendőrt.
Egy másik bohózati jelenetben Lou és Frankenstein (Boris Karloff) hevederrel a műtőágyra erősítetten fekszenek. Lugosi-Drakula megforgatja a kerekeken guruló ágyakat, az ijedős rendőr újra meg újra a rémisztő szörny mellé kerül. Sikoltozik félelmében.
A háború után vagyunk, szétfoszlottak a romantikusán fenyegető, éjféli fellegek. Kisütött a nap. A nézők nem hisznek már a kísértetekben. Vagy, ha játszanak a gondolattal, hogy léteznek megmagyarázhatatlan túlvilági erők: nem félnek valójában, a megnyert háború pimaszul önelégültté tette őket. Úgy hiszik: minden hatalmat legyőzhetnek erejükkel, kitartásukkal. Így ért véget a harmincas évek ijesztő élőhalottjainak és kísérteteinek uralma.
Egészen az ötvenes évek második feléig kellett azután várni, hogy ismét visszajárjanak kísérteni a mozik vásznára. A kísértetektől mosolyra nyíló ajkakra odafagyott addigra a jókedv és megjelentek újra Drakula gróf vércseppjei.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1991/01 34-35. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4021 |
