Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

A nő kétszer

Stein Ernő

 

„Romantikus komédia” – olvashatjuk majd a várost elárasztó ingyenes GUIDE-okban. (Tudják, azokról az információs kiadványokról van szó, melyek lassan minden valamirevaló szórakozóhelyet egy MÉH-lerakathoz tesznek hasonlatossá.) Hivatalos kategória ez: minden film romantikus komédia, ami nem dráma, krimi, sci-fi, erotikus film vagy musical. A fenti műfajmegjelölés ismeretében joggal várhatjuk: sírni, nevetni fogunk. A Sliding Doorson azonban se sírni, se hahotázni nem lehet. Ahhoz túlságosan emberire sikeredett.

A történetről – a fent említett guide-ok stílusában – annyit: filmünk a „mi lett volna ha…” kezdetű kérdésre keresi a választ. Helene életének két lehetséges vonalát követhetjük nyomon, melyek kiindulópontja a londoni underground, ahol A eset: hősünk eléri a metrót, B eset: nem éri el.

Peter Howitt író-rendező (forgatókönyvéért Európai Filmdíjjal jutalmazták) biztos kézzel, gördülékenyen vezeti a párhuzamos Helene-sorsokat, de ha csak ennyi lenne érdeme, pusztán a mesterembert dicsérhetnénk benne. Bár abban az áramlatban utazik, melynek forrása a Négy esküvő és egy temetés, filmjét mindössze a főszereplő személye (John Hannah) és a helyszín (London) köti a Polygram stúdió aranytojást tojó tyúkjához. Ami kiemeli Howitt munkáját a vérbeli és éppen ezért meglehetősen hiteltelen romantikus-komédiák közül, az a film életszerűsége. A játék keretein belül hihető élethelyzeteket látunk, amelyekben emberek játszanak emberi játszmákat, ám ezeket legtöbbször nem ők irányítják. (A John Lynch által alakított megejtően szánalmas figura telitalálat a „nem tudom mit akarok, de azt nagyon” ember- és ezen belül leginkább férfi-típusra). Ha egy-egy jelenet mosolyra késztet, magunkon, saját hasonló balfogásunkon mosolygunk.

Ritka madár a Sliding Doors. Könnyed nevetgéléshez túl fajsúlyos, maradandóbb élményszerzéshez azonban Howittnak mélyebben kellett volna szántania. Persze akkor oda a nézettségre váltható megjelölés: romantikus komédia.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/03 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4002

Kulcsszavak: 1990-es évek, angol film, Játékfilm, Romantikus, USA film, Vígjáték,


Cikk értékelése:szavazat: 835 átlag: 5.52