Filmvilág

Magyar film

Simon mágus

A misztika vége

Enyedi Ildikó Simon mágus címmel filmet készít. Az eredeti, az első században élt gnosztikus-keresztény Simon Szamáriából, a birodalom peremvidékéről ment Rómába, hogy ott megmérkőzzék Péter apostollal. A film ma játszódó történetének hőse, egy parafenomén, kelet-európából érkezik Párizsba. A Simon mágust a filmszemlén mutatják be.

mottó: „Öröktől fogva él a sóvárgás az emberben, hogy egybeessék valamivel, őszintén szólva anélkül, hogy tudná, mivel.”

Sokat gondolkodtam azon, vajon milyen híradást adhatnék én egy készülő filmről, amelynek tehát most, hogy majdnem készen van, legfontosabb tulajdonsága egyszerre az lett, hogy még nincs. Azt pedig, amit az ember olyan nagy kedvvel és néha túl sokszor is megtesz egy film megírása és előkészítése során, hogy újra és újra elmeséli, s így szinte ráolvasásszerűen megpróbálja létezővé tenni; hogy áthidalja a bizonyos időszakokban alig elviselhető feszültséget aközött, hogy amit lát és akar, annyira élő, érdekes, épp hogy éjjel-nappal abban él, s a csupasz tény között, hogy mindebből egy kocka sem létezik, s csak mesélhet róla, mint Háry János – ezt most már képtelenség megtenni.

Ez a pillanat, az elkészülés előtt, amikor az ember végtelenül bízik abban, ami létrejött, jobban, mint saját magában, mint a saját szavaiban, és inkább csendesen, alázatosan megpróbálja kikémlelni, mi is ez az önálló, ismeretlen, néha meglepően engedékeny, máskor megmagyarázhatatlanul makacs valami; s most, a végén, hogy tehetne leginkább a kedvére, hogy ne sértse, hogy ne álljon neki ellent, hogy hagyja kibontakozni, ez a pillanat nagyon-nagyon alkalmatlan látogatókat fogadni.

Ezért a következőt találtam ki. Megpróbálom megosztani az olvasóval azt az asszociációs kört, ami annak idején, az írást megelőző tíz évben gerjesztette magát a tervet, s a terv erőtere mentén jelent meg ő maga is. Ezeket a hatásokat változatlanul – a filmtől függetlenül is – életünk izgalmas, érintésre méltó aspektusainak érzem, és talán így nem élek vissza a türelmükkel. Ahogy a cirkuszi késdobáló munkája nyomán ott marad a női alak akkor is, ha az artistanő már hazament, úgy az idézetekkel körbelőtt hely körvonalai kirajzolják azt a területet, ahol a film majd megjelenik.

Ha rászánnák magukat, hogy majd egyszer megnézzék a filmet, aminek hátteréről áll itt néhány lábjegyzet, kérem, ne lepődjenek meg, hogy az itt szereplő motívumok egyikével sem találkoznak ott explicit formában. Ezek, az itt éppenhogy csak érintett, felvillantott elemek nem a témáját jelölik ki a filmnek, hanem összességükben rajzolnak ki egy világot.

Ez az a világ, amit a film főhőse, Simon, a gyanús múltú és kivehetetlen jelenű kelet-európai parafenomén itt hagy. Úgy hagyja itt, hogy nem sajnálja, hogy belefáradt, hogy nem érdekli. Ez a film búcsú. Simon minden patetizmustól, sajnálattól és mélabútól mentes, kicsit száraz és ironikus búcsúja attól a szereptől, amit a világ köré növesztett, s búcsú magától e világtól.

Mint Simon, én is búcsúzom a poszt-posztmoderntől, ha úgy tetszik, mert talán sikerült találni egy kis szigetet, ami melegebb, egyszerűbb és már lézeng rajta néhány hajótörött. Itt felejtés és tagadás nélkül, mindenre emlékezve lehet mindent újra kezdeni.

Szinkretizmus 1. Különböző filozófiai tanítások kritikátlan átvétele s ezek összeolvasztása egy önmagában lezáratlan összefüggésrendszerré. 2. Keleti hitelemek átvétele a görög és a római vallásban a hellenizmus idején.

Több iszlám szervezet tiltakozott a párizsi őszi kollekciók bemutatásának második napján bemutatott Gaultier-modellek ellen, melyeken díszítésként arany hímzéssel a Korán szent szövegei szerepeltek.

„Szent Claudia” (Schiffer) raffolt muszlinselyem princesszruhában. Thierry Mugler 1996-os tavaszi-nyári kollekciója.

Holnaptól három szerveren is hozzáférhető a Vatikán honlapja. A három szerver neve: Uriel, Rafael, Mikáel.

A modern élet csi-t serkentő kellékei: a különféle elektronikus háztartási eszközök, mint a hifitornyok, rádiók, televíziók, videómagnók, mikrohullámú sütők, számítógépek stb.

Az egész nem részeinek összegeként, hanem a részei közti összefüggések mintázataként definiálható; egy civilizáció nem a tudomány, a technológia, a művészetek és a szociális szerveződés halmazata, hanem mindezek teljes egysége és harmonikus együttlétezése, összjátéka. Egy orvos a közelmúltban kijelentette: „a szervezet a maga teljességében éppoly nélkülözhetetlen önmaga egyes részeinek megismeréséhez, mint a részek megértése az egész működésének áttekintéséhez.” Ez ugyanúgy igaz akkor, amikor a mellékveséről van szó, mint amikor a kultúra valamely részéről, eleméről – a bizánci művészetről, a középkori kozmológiáról vagy a haszonelvű etikáról – beszélünk.

Megfordítva pedig: egy organizmus, egy társadalom vagy egy kultúra beteg állapota a részek integrációjának meggyengülésében és e részek független, önálló egységekként való működésében, vagy arra való törekvésükben, s az egész érdeke iránti közömbösségükben, vagy saját működésük törvényeinek rá-erőszakolására irányuló szándékukban nyilvánul meg.

Madonna. Az olyan jellegű foglalkozásokhoz, amelynek a hírnév előfeltétele, a feng shui igen nagy segítséget nyújt. Ennek egyik módja, ha házunk déli oldalát este is ragyogó fénybe borítjuk.

A szinkretizmus meghatározó szerepet játszott a római császárkor gondolkodásában. Alexander Severus (222-235) császárról feljegyezték, hogy larariumában többek között Tüanai Apolloniosz csodatevő újpythagoreanus bölcs, valamint Krisztus, Ábrahám és Orpheusz képmását őrizte (Scriptores Historiae Augustae).

Rómában egyes gnosztikus csoportok Krisztus képét együtt tisztelték Püthagorasz, Platón, Arisztotelész és más neves pogányok képmásaival.

Szent Victor Hugo – Századunk húszas éveiben alakult meg, s ma már hárommillió hívet mondhat magáénak a vietnami „caodai” vallás, mely sajátos keveréke a buddhizmusnak, Konfucius tanainak, a kereszténységnek, iszlámnak, s néhány más változatnak. Kelet és nyugat hitvilága találkozik benne tehát, s a szellemek világával kapcsolatot tartva azt akarja elérni, követői jó emberré váljanak, elkerülvén ezáltal a reinkarnációt, mely bűneik vezeklésére szolgálna. Eszményei között sok európait is számon tart. Így Shakespeare-t például, vagy Pasteurt, Jeanne d’Arcot, legfőbb rangra pedig Victor Hugót emelte. Templomaiban éppen ezért gyakran látható a jeles francia író szentképe.

A 4. osztályban most a geometriát tanuljuk. Az első órán az összes alapfogalmat és ábrát átnéztük, amiről tanulni fogunk. Utána elképzeltettem velük, hogy beülünk egy űrhajóba, elhagyjuk a Földet, és pillanatok alatt eljutunk a „geometria világába”. Ekkor újból felidéztettem velük az óra elején hallottakat: pont, vonal, szakasz, szög, párhuzamos stb. Miután visszajöttek, folytattuk az órát. A „geometria világában” van két színes bolygónk. Az egyik a síkidomok, a másik a testek bolygója. A két bolygót függőhíd köti össze, hogy a testek felépítéséhez szükséges síkidomokat át lehessen szállítani.

Az Interneten is olvasható az Alfajárók, és a számítógépes-telefonos hálózaton keresztül levelezni is tudnak egymással az agykontrollosok! Újságunk helye a hálózaton: www.inext.hu/agykontroll E-mail címünk: jobban@mail.inext.hu.

Figyelem! Külön, agykontrollos levelezőlistára előfizetni a subs.agykont-roll@hix.com címre írt üres levéllel, a listára írni pedig az agykontrollíghix.com címre írt levéllel lehet.

Az Új Gnoszticizmus nem kíván visszatérni gyökereihez, az ősi kultuszokhoz, mégis megtalálhatni tó benne az ókori gnosztikus szerzők szenvedélyes szubjektivitása. A modern filozófia és irodalomtudomány a Gnózist követve felfedező utat tesz a szubjektivitás birodalmában, ahol lényegtelen a szöveg és feltárul a tudat mélye, Emberi tudásunk alapját elmeszüleményeink alkotják... Az Ember gnosztikus lénnyé válik: meghatározza önmagát és saját készítésű jelképek szerint értelmezi teljes világegyetemét... Akár a régmúlt gnosztikus gondolkodóinál... modern kultúránkban a szöveg elveszti kanonikus szentségével járó tradicionális hatalmát, miközben mindent felülvizsgál és átértékel egy formabontó, heterogén erő. Jean-François Lyotard posztmodernizmust üdvözítő szózatát idézve: „Hadat kell üzennünk a totalitásnak!”

A gnoszticizmus volt a dekonstruktivizmus forrása és legerősebb összetevője: lerombolt minden genealógiát, összekuszált minden hierarchiát, allegorizálta a mikro- és makrokozmosz közti összefüggéseket, és visszautasította az istenség valamennyi megjelenési formáját, mivel nem lehet hivatkozni rájuk... Vessük el Heideggert Valentinus kedvéért!

(Valentinus: A Gnózis egyik fontos alakja, Alexandriában működött, majd Rómában kevés híján Róma püspökévé választották Kr. u. 143. – E. I. jegyzete)

Az egyházi hagyomány a titokzatos Simon mágust tekintette az első gnosztikusnak, akinek valódi egyéniségéről igen keveset sikerült eddig megállapítani. Szamáriai volt, az 1. században élt. Nagy hatású, tömegeket befolyásolni tudó vallásalapító, aki egy darabig együttműködött a korai kereszténységgel, majd ellene fordult. Körülbelül ennyi az, ami a vele foglalkozó irodalomból biztonsággal kihámozható...

A legendás Péter-akták szerint Rómában tűnt fel, és itt mérte össze hatalmát Szent Péterrel. Egy halott életre keltésével próbálkoztak mindketten; Simon csak annyit tudott elérni, hogy a halott megmozdítsa fejét, Péter azonban újra életre ébresztette (28. fejezet). A nagy próba (32. fejezet) azonban akkor következett, amikor Simon a város lakosságának Péter jelenlétében mutatta be csodáját, amellyel egy korábbi alkalommal már sok hívet szerzett: a magasba emelkedett, és a város épületei és a környező hegyek felett röpködött. Péter imádkozott, hogy a gonosz varázsló szégyenüljön meg, és valóban sikerült elérnie, hogy lezuhanjon. Ez az eset megfosztotta tekintélyétől a városban, és néhány nap múlva meg is halt. Egy másik forrás szerint eltemettette magát tanítványaival, miután azt ígérte nekik, hogy három nap múlva feltámad, és ez az elbizakodott tette okozta halálát. (Hippolütosz: Refutationes VI. 20,3).

Nehéz azt hinni, lehetetlen, hogy a jó Isten, az „Atya”, beleártotta volna magát a teremtés botrányába. Minden arra enged következtetni, hogy egyáltalán nem vett részt benne, a teremtés egy gátlástalan, romlott istenre vall. A jóság nem teremt: nincs képzelő-ereje, márpedig képzelőerő kell a világ bármilyen hevenyészett összetákolásához. Legfeljebb a jóság és a gonoszság keverékéből bukkanhat fel valamely tett vagy mű. Vagy egy világegyetem. A miénkből kiindulva mindenesetre könnyebben következtethetünk egy kétes istenre, mint egy tiszteletre méltóra.

...Akik a semmivel társítják, úgy képzelik, ezáltal megmentik a szegény jó istent. Csak akkor mentjük meg, ha van merszünk elkülöníteni ügyét a demiurgoszétól. A kereszténység, hogy ezt megtagadja, mindvégig arra törekedett, hogy elfogadtassa a könyörületes isten nyilvánvalóságát: e reménytelen vállalkozás elcsigázta a kereszténységet és lejáratta azt az istent, akit megvédeni szándékozott.

Kenneth Anger, a legjobb és kétségtelenül a legkevésbé unalmas tagja a 60-70-es évek underground filmeseinek, Szicíliába utazott, ahol megpróbálta szabaddá tenni a freskókat, melyek a valaha volt Thelema apátság falait díszítették. Több filmje is a Crowley-féle mágikus tradíció nyomait viseli magán.

Alexandriai Kelemen így foglalja össze a gnosztikus tanítókat foglalkoztató kérdéseket: „Annak felismerése, hogy kik vagyunk és mivé lettünk, honnét származunk és hová kerültünk” (Excerpta ex scriptis Theodoti 78, 2). Legalább ennyire fontos egy másik probléma, melyre a gnoszticizmus feleletet keresett: a rossz eredete, a világ tökéletlenségének oka.

Négy sor, copyright by Molnár Gábor. Minden benne van, amit a Drumsról tudni kell.

Szinkretizmusról olvastunk mint a mai világállapotok leírására alkalmas fogalomról. A Gnózis és a Posztmodem közti nyílt párhuzamról. Akkor hát, ez a film, – jegyzetek tárgya – is a szinkretizmus szülötte? Netán új gnosztikus filmnek nevezi magát? Érdekes „lett volna ilyet készíteni, nagy élvezet, a „szabad vásár” filmrendezők számára olyan vonzó és aggálymentesen alkalmazható gesztusa. A legmélyebb és legbővebb vizű kútból meríthet hozzá az ember. De ez a film nem ilyen. Hanem, mint már az elején elmondtam, búcsú. Mindezen tarka, villódzó lehetőségektől, motívumoktól. Nem része, jelensége kíván lenni ennek a világnak, hanem búcsúzóul, a küszöbről visszafordulva visszapillant rá. Én azt képtelen vagyok megítélni, vajon mennyire lesz jó film. Amit most mondok, a jellegéről mondom. Egyszerű, tömbszerű és csendes film lesz.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 1998/12 04-09. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3879