Hungler Tímea
Opuszunk az eroto-thriller kategóriájába sorolható, jóllehet kevésbé thriller, mint inkább eroto. Alaptónusát – enyhe Emanuelle-mellékízzel – a történet színhelye adja meg: forró égövi kánikula, nomen est omen buja (alj)növényzet.
Láss csodát, e fülledt édenkertben is zajlik a középszintű oktatás, méghozzá a Kék Öböl Gimnáziumban, ahol a tinilánykák éhesen szívják magukba a tudást, melyet vonzó tanerőik csepegtetnek beléjük. Hőseink, a kis sortokban rohangáló tornatanár és a két diáklány (a lenőtt hajú vörös és a milliomos szöszke) is ezen intézmény kebeléhez tartoznak. Az utóbbi egy szép napon kisírt szemekkel meséli el mamájának, miként vált szűz teste a tornatanár kéjvágyának martalékává.
Beindul a gépezet: feljelentés, bírósági tárgyalás, majd a váratlan fordulat; a szöszkéről és az időközben egy másik megerőszakolási történettel előálló lenőtt hajúról a tanerő ügyvédje bebizonyítja: csak élénk fantáziájuk játszott velük. A mérleg: két kielégítetlen tini, egy önelégült ügyvéd, egy elégedett pedagógus és az impozáns végkielégítés, melyet a szöszke mamája fizet a tanár úrnak megpróbáltatásaiért.
A következő képsor azonban újabb csavart tartogat a számukra; a tanár hivatástudatát bizonyítva a történtek ellenére testgyakorlatokat végez a lányokkal. Bizony, bizony, hőseink szíve egymásért, helyesebben egymáson dobog. A színjáték a mami money-jáért folyt, amin a mátkatrió osztozkodik.
A rendőrségben felmerül a gyanú. Szereplőink köre egy ellenállhatatlan nyomozótiszttel és egy cicababa rendőrnővel bővül; mint az sejthető, a mű ettől a ponttól kezdve inkább hasonlítható a kombinatorika tudományágához, mint mozgóképipari termékhez. A „ki-kivel?” kérdése a „ki-kit-ver-át?”-tal párosul a továbbiakban, természetesen a végszót és a megoldást ennyi (be)-fülledt erotika után a variációs lehetőségek kimerülése eredményezi.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1998/07 59. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3747 |