Kis Anna
A hősök hollywoodi alapfigurák, a műfaj hollywoodi üldözős, a szituáció mégis tálcán kínál egy csavart, amitől akár egészen rafinált, sőt szellemes is lehetne Barbet Schroeder thrillere, a Gyilkos donor. Adott a tragikus alaphang, egy könnyfakasztó, család- és gyermekcentrikus krízishelyzet: halott anya, rákos, de mindent felülmúlóan érett gyerek és a kétségbeesett, de jóképű FBI-os apa. Velük szemben ott a másik hollywoodi adu ász: a veszélyesen intelligens, csavaros eszű és mindenre elszánt többszörös gyilkos, akinek még a közelébe menni is kockázatos, hiszen hobbija az ölés. A gyerek életben maradásához feltétlenül a többszörös gyilkos csontveleje kell, a gyilkosnak pedig minden, ami csontvelőért kapható. Kezdetét veszi tehát a kérlelés, a ráhatás, az egymás veséjébe látó lelki dráma, majd a vérre (azaz csontvelőre) menő élet-halál hajsza. A gyilkos szökési lehetőséget szimatol, amelyhez az üldözős filmek egész képtelen kelléktára rendelkezésre áll: a börtönkönyvtár számítógépén a kórház teljes csatorna- és szellőzőrendszere zavartalanul tanulmányozható, és hiába töltötte McCabe a fél életét rács mögött, másodpercek töredéke alatt felismeri, hogy melyik gyógyászati segédeszköz milyen nyakatekert funkciót tölthetne be a műtőasztalról való nyomtalan elillanásban.
A film pikantériáját mégis inkább a kusza függőségi viszonyok, az egymásrautaltság szellemes visszásságai adják. Az üldöző az üldözött életének legfőbb biztosítéka, a rendőr a bűnöző legmegbízhatóbb védelmezője lesz. A túsz nem érvényes túsz, mert nem félti az életét, s ezen még a hidegvérű is meghökken egy kicsit. A csűrcsavar viszonyok tucatfilmeket meghazudtolóan paradox, ám kedélyes fináléhoz vezetnek: a nyerésre álló FBI-os akár vízbe is ugrik áldozata bőrét menteni, a mentőben pedig aggodalomtól reszketve szorongatja a rettegett gyilkos vérben tocsogó kezét. Végül persze mindenki jól jár, még mi is, hisz mértéktartó a happy end: a derekas doktornő pótmamává avanzsálása decensen a filmidőn túlra tolódik.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1998/06 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3734 |
