Harmat György
A jómódú Margaret és Jack huszadik házassági évfordulóját ünnepli, azaz ünnepelné, ha a férj legalább e jeles napon időben hazatérne. A feleség boldogtalan, Jack tíz éve csalja. „A megtört asszony” éppen távozni készül az élők sorából, amikor megjelenik Tony, a bérgyilkos, hogy megölje. Margaret most már inkább maradna e világban, Tony pedig nőt még nem tett el láb alól. Beszélgetni kezdenek tehát: hűtlenségről, hűségről, házasságról, szerelemről...
Lélektani drámaként indul Mazursky filmje, hogy aztán – a már vázolt bizarr helyzet révén – átlendüljön (krimivel színezett) fekete komédiába, s később még kétszer odavissze váltson. Mindkét műfajban megvillant értékeket, de egyikben sem erőteljes, s a kettő együtt nem eredményez – az alkotók vélhető szándéka szerinti – szatírát. Ráadásul (iróniával kezelve vagy anélkül) sem a „Jelenetek a gazdagok lelki problémáiból”, sem „A szegény kis bérgyilkos panaszai” újabb feldolgozása nem számíthat odaadó figyelmünkre, mély együttérzésünkre.
Szellemes ötletek persze vannak (a legjobb: Tony, miközben végezné bérgyilkolási munkáját, pszichiáterével konzultál telefonon), Paul Mazursky „formásan” rendez (lásd: A macskás öregúr, Asszony férj nélkül, Koldusbottal Beverly Hillsben), Chazz Palminteri meg jól ír és játszik. (Az ő színművéből és főszereplésével készült Robert De Niro első rendezése is, a Bronxi mese. A hűtlenség árának De Niro az egyik producere volt.) Mégsem miattuk érdemes megnézni e filmet, hanem Cher lenyűgöző alakítása miatt. Ahogy a kezdő jelenetekben alvajáróként bolyong az utcákon, letargiába süppedve: a filmszínészet magasiskolája.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1996/10 56. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=372 |
