Tamás Amaryllis
Andrzej Żuławski, a filozófus, költő, író, filmkritikus, színész, rendező nem először adja nyomasztó, lélekborzoló látomásaiban a kor brutális, ijesztő lenyomatát. A Sámán ereje nem vízió.
Valóságos látkép egy szeretet nélkül vegetáló világról, ahol az emberi élet és civilizáció grandiózus földi kalandja a végéhez közeledik. Főhősei: a középkorú antropológia professzor (Bogusław Linda szenvtelen-kegyetlen színészi remeklése) és a huszonéves építészmérnök-hallgató (a sugárzóan, királynőién szép Iwona Petri gyémánthideg sámán-asszonya a színészi áldozathozatal, alázat és megalázottság iskolapéldája).
A film feszült pszicho-misztériumdráma: minden képsorában, minden szavában van valami nem ártatlan. Okkult hangulata a rendkívül hatásos „megidéző” erőből sugárzik. Hőseiből hiányzik a befelé irányuló, aszkétikus vagy mitikus lelki nagyság – európai ideggócok, fúriák, tüzelő kancák –, a harmónia, a jóság már vágy formájában sem kísérti őket.
Żuławski jelképszerű mozgó cirkuszi mutatványa megelevenedett kétezredik évi film-mandala. Extatikus figuráival tam-tam-zene mellett idézi meg a démonokat, hogy – a valóságot megismerve, a káprázatot eloszlatva – megújulva térjünk vissza a valóságba. Végtére is minden misztérium célja a felébresztés.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1998/05 61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3709 |
