Hungler Tímea
Hőseink, a színész és az ügyvéd jó barátok. Az utóbbi élete nagy eseménye előtt áll, nősülni készül; a New York-i jogi elit egyik oszlopos tagjának csemetéjét szándékozik oltár elé vezetni. Leendő apósa a tervezett legénybúcsút akadályozza meg, mikor a férj-jelöltet elküldi az isten háta mögé, hogy ellássa egy távoli rokon jogi képviseletét. A kanmurit illetően a színész azonban hajthatatlannak bizonyul, követi barátját, és ráveszi, csapjanak egy görbe estét. A következmények filmünk alaphelyzetét teremtik meg; hogy a per ne fulladjon botrányba, a színész helyettesíti másnapos barátját, vagyis a dramaturgia a klasszikus vígjátéki sémából, a szerepcseréből merít.
Az ügyvéd először szembesül a szomorú valóval, vagyis látja kívülről önmagát: eddig bizony a pénz vazallusa volt, lám, most is egy gaz csalót képvisel, aki a kisnyugdíjasok hiszékenységéből gazdagodott meg.
Távol New York urbánus poklától az arizonai sivatagban hősünk felteszi magának az örökbecsű kérdést: vajh ki is ő valójában? Öntudatra ébredését segíti a tehénbőgés, a country-zene, a napfény és egy pincérnő, aki csak főállásban sütögeti a pecsenyéjét a helyi kiskocsmában, szabadidejében Walt Whitmant olvasgat bőszen. Hogy jön mindehhez New York, a milliók, a karrier és a menyasszony, a Chanelekben pompázó bombázó?
A kérdés természetesen magában rejti a választ, tudniillik: sehogy; hősünk dönt, új életet kezd, de szerencsére ez már egy másik történet.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1998/03 59-60. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3645 |