Békés Pál
Az új Coppola-film eredeti címe így hangzik: John Grisham Esőcsinálója. Grisham, az utóbbi idők bestseller-listáinak éllovasa, úgy látszik, elunta, hogy egy-egy sikerkönyv megfilmesítése elsősorban a rendezőnek hoz dicsőséget – egyéb hozadékokról nem is beszélve –, és a legfőbb kitalátor, az író háttérbe szorul. Így azután meglehetősen harsány eszközzel igyekezett rögzíteni helyét a néző tudatában; belopta magát a címbe. A korábban veretes irodalmi alapanyagokat felhasználó Coppola (hiszen az Apokalipszis, most például javarészt Joseph Conrad alapján készült) ezúttal is jó helyre nyúlt, ha a klasszicitás vádja nem is érheti Az Esőcsináló című regényt. Az eső itt pénzesőt jelent. Ilyesmit kellene fakasztania Tennessee állam szürke egéből a fiatal ügyvédnek, aki tanulmányai végeztével ócska kis irodához szegődik, hogy ott abszolválja tanulóéveit, és megismerkedjék a jog hétköznapjaival. A jog és a jogtiprás hétköznapjai azonban szétválaszthatatlanul összefonódnak. A kezdő ügyvéd tapasztalt, ám jogi jogosítvánnyal nem rendelkező segítőtársával a kórházak baleseti sebészetén íratja alá bódult, mozgásképtelen sérültekkel a megbízóleveleket; csakis őt bízzák meg ügyük képviseletével. E hajsza közepette kapja a megbízást; pereljen egy biztosítótársaságot egy leukémiában haldokló fiatalember ügyében. A társaság nem hajlandó fizetni az életmentő műtét költségeit. Rudy Baylor első moccanásával darázsfészekbe nyúl; egy nagyhatalmú társasággal húz ujjat, és a cég minden hájjal megkent jogászcsapatával ütközik meg számára ismeretlen terepen – hiszen az egyetemi gyakorlatoktól eltekintve most először jár tárgyalóteremben.
A film az egekig magasztalt jogállam gerincét alkotó jogrendszer alsó régióinak mindennapjairól tudósít ritkán hallható hangfekvésben. A keleti és a nyugati part nagyvárosaiban villogó sztárügyvédek világát nem csak a fizikai távolság választja el a Dél zugügyvédjeinek mindennapjaitól. És csodának kellene bekövetkeznie, hogy végül is pénzeső hulljon Tennessee szürke egéből. A csoda bekövetkezik: megnyílik az ég. A csoda elmarad: a megnyílt égből nem hull semmi. Rudy Baylor ugyan győz a tárgyalóteremben, az erkölcsi diadal vitathatatlanul az övé, ám túlgyőzi magát. A biztosító tönkremegy, felszámolják, és a pernyertes ügyvéd dollármilliók helyett csupán egy behajthatatlan követeléssel lesz gazdagabb.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 56-57. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3613 |
