Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

A vörös bolygó

Pápai Zsolt

 

Tavaly az ismert okok miatt Hollywoodban gyorsan képbe kerültek a Marson játszódó sci-fik, ám a stúdiómogulok mintha megátalkodottan kerülnék a rutinos idegenvezetők szerződtetését a bolygót megcélzó filmexpedíciók levezényléséhez – a különböző istállókhoz tartozó producerek egymás sarkát taposva igyekeznek meglovagolni a trendet, s e sietséggel magyarázható, hogy csupán az A-kategóriás sci-fikhez elengedhetetlenül szükséges gigászi költségvetés előteremtésére fordítanak gondot, az alkalmas rendező kiválasztására már kevesebb időt és energiát vesztegetnek. Pedig a népszerű téma önmagában nem elég ahhoz, hogy sikerre vigyen egy produkciót: nemrég a sci-fi műfaját hírből is alig ismerő Brian DePalma balul sikerült kozmoszbéli kalandján (A Mars-mentőakció) rémüldözhetett a közönség, most pedig egy debütáns rendező próbálkozásán ámuldozhatunk.

2050-ben járunk. A Föld lassan lakhatatlanná válik, ezért az emberiség más planéták felé tapogatódzik. A vörös bolygó a Marsra induló misszió krónikája, mégpedig igen szikár kivitelezésben: Antony Hoffman rendező tüntetően hanyagolja a modernebb, ezredvégi effektek alkalmazását, emellett egynemű faktúrájú képekkel dolgozik, amelynek eredményeképp olyan az opusa, mintha évtizedekkel ezelőtt készült volna – mégsem minden élvezeti érték nélkül való a darab. Vitathatatlan, hogy Hoffman nem bonyolítja túl a sztorit, munkája mellett szól viszont, hogy jóval összefogottabb és egységesebb szerkezetű, mint Brian DePalmáé volt a közelmúltban. Noha a stáb tekintélyes része – a női főszerepet játszó Carrie-Anne Moss mellett két producer, továbbá a látvány- és a jelmeztervező is – a Mátrixból érkezett, ez a mozi nem csavaros meseszövéssel, parázs akciókkal és látványos tűzijátékokkal tüntet, megelégszik a hitelesen megfestett enteriőrök, a leleményesen megidézett tárgyi világ és az ötletesen fényképezett külső terek ábrázolásával. Egy szikkadt és szálkás, de azért tisztességesen összeütött, színvonalas B-mozit látunk tehát, melynek végére csupán egyetlen kérdőjel marad a néző előtt: vajon mire ment el a film tetemes, 78 millió dolláros büdzséje?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2001/02 58-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3215

Kulcsszavak: 2000-es évek, ausztrál film, Játékfilm, Sci-fi, űrhajózás, USA film,


Cikk értékelése:szavazat: 766 átlag: 5.32