Hungler Tímea
A Hotel Majesty ropogósra vasalt komorna-fityulái, kínai porcelánjai és piruló beefsteakjei közé titokzatos angol lord érkezik hatalmas utazóládával. Benne filmünk főszereplője: Damson, a majom. Nem átlagos majom ez a Damson. Banánt ugyan eszik (fagyinak, turmixnak), de iszik, sőt dohányzik, mit több: ékszert lop a lord megbízásából.
Kutya mellé – mint tudjuk – gyerek dukál. A szabály filmünk esetében rugalmasan módosul: majom mellé rögtön kettő. Elvégre főemlős. Kijár neki egy nagyobb is, meg egy kisebb; a szállodaigazgató bájos csemetéi, kiknek napi átlagos elfoglaltsága a vizipisztolyosdi, a célbadobálósdi és egyéb ósdi gyerekcsínyek. Hiába, a papi állandóan elfoglalt, minden capribogyót személyesen ellenőriz a tengeri herkentyűkön.
Mindeközben a szellőzőaknában vadul zajlik az élet: Damson majom le-föl, különféle brillekkel megrakottan.
A szálak végül a csúcsjelenetben, az éves kristálybálon fonódnak össze a nagy népi tortadobálásba fúlva; ahol is a jó elnyeri jutalmát, a rossz méltó büntetését. Nevezetesen: a hisztis tulaj (Faye Dunaway) egy epertortában végzi, a lord lelepleződik, Damson sorsa pedig szerencsés fordulatot vesz, háziállat lesz.
Tanulság: ha süt a nap, napozzunk, ha esik az eső, olvassunk, de e remekművet minden körülmények között hanyagoljuk el. Még viccnek is rossz.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 1996/08 62. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=318 |