Se HAL, se drót

Nyírő András

Ez a cikk HAL születésének évében, 1997 januárjában jelent meg az amerikai Wired magazinban. Az akkori Wiredben a hirdetők azért vásároltak felületet, hogy számítógépeket mutogassanak. 200 MHz Pentium Pro 32 MB Ram, 2,5 GB winchester, 8x CD-ROM volt a netovább, 3419 dollárért. Ma ilyen gőzmozdonyt nem gyártanak, épp ahhoz gyűjtök erőt, hogy az ennél valamivel izmosabb gépemmel beszégyenkezzek a szemközti kompjúterbontóba, hátha adnak érte száz dollárnyi forintot.

Jól megy a Wirednek, ma kétszer olyan vastag, mint 1997-ben, és elvétve hirdetnek benne számítógépeket, annál inkább luxusautót, gyémántgyűrűt, párizsi női divatholmit, elegáns cipőt, finom alsóneműt, parfümöt, cigarettát, vodkát, konyakot, viszkit, gint, vörösbort, előkelő bőröndöket, hitelkártyát, mobil telefont, digitális fényképezőgépet és szégyenszemre nagyképernyős tévét. Íme a győztes forradalom: a garázscégek alapítói meggazdagodtak, lazítanak, hájasodnak. A Wired hirdetésszervezői lassan nyithatnak a hajnövesztők és a fogyókúratabletták gyártói felé.

HAL nem született meg, nem egy nagy okos számítógépet használunk, hanem sok kis butát, drótokkal összekötve. A jövőt fürkésző szerkesztők a lapot Wirednek, drótosnak nevezték el. Nem telt el 10 év azóta, a drót máris kínosan ósdi lett, itt a mobil telefónia, a mobil internet, az új forradalom azt hirdeti, hogy szebb az élet drót nélkül. Se HAL, se drót.