Hungler Tímea
A tini vígjátékok sajnálatos módon kiapadhatatlannak tűnő tárháza újabb gyöngyszemmel gazdagodott. Gondolom, a műfaj ismerői számára a kijelentés mindent elárul.
Szereplőink a változatosság kedvéért most nem a középiskolai oktatás díszpéldányai, hanem egyetemi hallgatók. Egyikük, Josh, hogy biztos legyen abban, nem álmodik, videóra rögzíti, miként csalja meg messzi távolban tanuló barátnőjét. A véletlenek játékának köszönhetően a szobatársak postázzák a kazettát, így kezdetét veszi a szextúra, mely a néző számára valóságos tortúra: míg hőseink a postával kelnek versenyre, a film a színvonallal.
A zsáner, mely mióta a '80-as években felütötte fejét a vásznon, kizárólag a tomboló hormonok kérdéskörére fókuszál, ez esetben is biztosan hozza a formáját. Hogy az eredeti címből adódó élcelődésnek is eleget tegyünk (Road Trip), a tini road movie vígjáték szereplőinek egyetlen motivációs szintje: a szex drive. A film a témából adódó összes lehetőséget igyekszik kiaknázni, mind verbális, mind vizuális szinten – az olvasó fantáziájára bízom, miként...
Ha a műalkotás másra nem is, arra viszont kiválóan alkalmas, hogy elgondolkoztassa a kritikusokat a zsánerrel kapcsolatosan. Lehet, hogy a műfaj megjelölése nem a karakterekre és a környezetre vonatkozik, hanem a célközönségre? Nehezen elképzelhető ugyanis, hogy tizennégy év fölött (tisztelet a kivételnek) bárki is viccesnek találná ezt a filmet.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2000/11 61. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3130 |