Kovács András Bálint
A pordenonei centenáriumi fesztiválon a legegzotikusabb helyekről is beszerezték az első filmdokumentumokat: sanghaji kikötő 1899-ben, algíri müezzin imája 1896-ban, ashanti négerek harci tánca 1897-ből, malacárverés Angliában.
Vajon hogyan ünnepli a mozi születésének századik évfordulóját egy olyan rendezvény, amely tizennégy éve csak az afeletti örömnek szenteli napjait, hogy a mozi létezik? Máshol mindenütt némafilmeket vetítenek ebből az alkalomból. De ezen a módon Pordenone minden évben megünnepli a mozi születésének nyolcvanötödik, nyolcvanhatodik, s majd százhuszonnegyedik, száznegyvenkilencedik... évfordulóját. Különlegesebb és némább filmeket már igazán nem lehet vetíteni, mint amiket itt láthat évről évre az érdeklődő. DENT: 24.1pt">A rendezők azért mégis megpróbáltak kitalálni valamit, ami legalább hasonlít egy centenáriumi megemlékezésre, bár a pordenonei közönségnek épp ez a legkevésbé fontos. Először is kétszer annyi filmet vetítettek, mint korábban, két helyszínen, s maga a rendezvény is egy nappal hosszabb volt a szokásosnál. A némafilmekben való tobzódás így fokozhatatlanná vált, amit az is mutat, hogy majdnem mindenki továbbra is csak az egyik programot követte, s nem reagált a kommersz filmfesztiválos kezdeményezésre, miszerint a közönségnek a párhuzamos vetítések miatt fejvesztve kell rohannia egyik moziból a másikba. DENT: 24.1pt">A másik centenáriumi ötlet sikeresebb volt. Vissza a kezdetekhez! Az egyik program a legkorábbi fennmaradt tekercsek összegyűjtése volt. Nemcsak az összes korai Lumière-filmet vetítették le, hanem a legelképesztőbb és legegzotikusabb helyekről is beszerezték a legelső filmdokumentumokat. Pordenonéban idén valóban a kezdet kezdetének legteljesebb anyagát lehetett látni: sanghaji kikötő 1899-ben, egy algériai müezzin imája 1896-ban, ashanti négerek harci tánca 1897-ből, malac árverés Angliában 1899-ben, chicagói rendőrfelvonulás 1896-ból, és így tovább. De volt még egy ennél is megdöbbentőbb filmsorozat. Franciaországban Étienne-Jules Marey volt az, aki legelőször foglalkozott fázisfotók készítésével a 19. század derekán. Valójában ő hozta létre az első filmfelvevőt is, amelyet azonban nem mozgókép készítése céljából tervezett, hanem mert rájött, hogy a legjobb fázisfotókat úgy lehet készíteni, ha a kamerában a film is mozog. Mareyt az élőlények mozgásának fiziológiája érdekelte. Nem a mozgást akarta reprodukálni, hanem egyes fázisait kimerevíteni. Felvételei azonban annyira jól sikerültek, hogy reprodukálható belőlük az eredeti mozgás. Az élmény hasonló ahhoz, mint amikor DE">Spielberg
DENT: 24.1pt">Apropó DE">Spielberg: Pordenonéban lehetett először látni azokat a legelső filmfelvételeket, amelyeket Palesztina területén készítettek a múlt század végén, és amelyeket a Steven DE">Spielberg Jewish Film Archive őriz. Ez nem az izraeli filmarchívum, hanem a zsidó vonatkozású filmek gyűjtőhelye, amely Jeruzsálemben működik és Steven DE">Spielberg alapította. Ezek a felvételek igazán lélegzetelállítóak, hiszen ha Marey fotói a fényképezés archaikus korából valók, a jeruzsálemi arab bazárról készített filmfelvételek valójában több száz éves kulturális állapotot ábrázolnak, hiszen 1897-ben az élet ott még sokévszázada változatlan formában folyt. És ha már az ember úgy érezte, hogy még nem tátotta eleget a száját a régebbinél régebbi felvételeken, akkor végignézhette az egyetlen filmfelvételt, amely Dreyfus kapitányról készült egy szemfüles operatőr jóvoltából, aki a Dreyfust őrző börtön egyik ablakából lencsevégre kapta, amint a foglyot a tárgyalásról átkísérik a börtönudvaron a fogdába.
DENT: 24.1pt">Ezt a sok régi filmínyencséget már csak egy film előtti ínyencséggel lehetett fokozni, vagyis a Laterna Magicával. Bemutattak egy eredeti laterna magicát korabeli festett üvegképekkel. A laterna magica valójában a mai diavetítő őse, de van egy sajátossága, ami a filmvetítés ősévé is teszi. Olyan technikai megoldásokkal rendelkezik, amelyek a vetített képeken bizonya mozgásokat érzékeltetnek. Ezzel az eszközzel például már jóval a film előtt megoldották az áttűnés vagy a le- és felblende hatást oly módon, hogy a vetítőre két lencsét tettek, amelyek ugyanabba a pontba vannak beállítva, míg az egyiken keresztül vetített kép elhalványul, a másikon új kép jelenik meg. Ezzel a módszerrel elő tudtak állítani más látványos hatásokat is: egy házban felgyulladnak a lámpák, egy tájat látunk besötétedés közben, vagy ellenkezőleg, felkel a nap. A vetített diaképek preparálásával azonban valóságos mozgások is megjeleníthetők. Alakok vonulnak át egy képen, vagy egy vízesésben zúg le a víz. Ezek a mozgások mind vetítés közben végrehajtott mechanikus mozgások analóg megfelelői, tehát nem a filmvetítés elvén működnek, s ezért ez a mozgásforma inkább az árnyjáték technikai változata, mintsem szigorúan véve a film primitív formája, mégis a vetítés módja miatt jogosan tekintik a laterna magicát a mozi közvetlen előzményének.
DENT: 24.1pt">A korabeli non-fiction tárlat egyik legérdekesebb része a századfordulós reklámfilmek bemutatója volt. Már 1898-ban rájöttek a filmben rejlő reklámlehetőségekre, DE">innen datálódik lényegében a mozgóképes reklám kezdete. Mulatságos látni, hogy sem a reklámozott áruk fajtája, sem módja nem nagyon változott a korral. Mosószerek, autók, élvezeti cikkek a korai reklámok legfőbb tárgyai akkor is, ma is. Például a ,,legjobb angol kerékpár” reklámjának ötlete nyugodtan megállná a helyét ma is: egy halálra fáradt bicikliversenyző mellett elsuhan Rudge-Whitworth kerékpárján egy filigrán hölgy, majd a megdöbbent versenyző előtt nevetve emeli fel fél kézzel biciklijét, mutatván, hogy ő azért nem fárad el, mert járműve sokkal könnyebb, mint a hagyományos kerékpárok. Rövid, poentírozott, hatásos reklám 1900-ból. Megtudhattuk továbbá, hogy a Persil mosóport már 1920 óta hirdetik filmen.
DENT: 24.1pt">A fesztivál más, későbbi időszakokat bemutató programjai kevesebb érdekességgel szolgáltak. Mindazonáltal érdekes volt látni, hogy Kínában még a harmincas évek elején is némafilmeket készítettek, mégpedig erősen amerikai hatást mutató elbeszélésmóddal, hihetetlen terjengősséggel (két-három órás filmekről van szó), mindazonáltal a korabeli kínai világot realista módon érzékeltetően.
DENT: 24.1pt">Egy rövid orosz sorozat keretében bemutattak egy figyelemre méltó filmet 1913-ból. A nem kiemelkedő, de mindenképpen kvalitásos film érdekessége, hogy politikai okok miatt lehetetlen az azonosítása, ugyanis egy cárellenes terrorista történetéről szól. Nyilvánvaló, hogy a maga korában rejtegetni kellett, ezért is nincs főcíme és nem található róla semmiféle dokumentum sem. Egyébként a korban ismert színészeket vonultat fel, és kidolgozott mesterségbeli tudásról tanúskodik, rendezőjét azonban csak találgatni lehet. A másik érdekesség inkább zenei vonatkozású volt. Előkerült ugyanis az Ember a felvevőgéppel a rendező, Dziga Vertov által „komponált” kísérőzenéjének kézirata. Vertov nem melodikus, hanem különféle effektusokból álló „konkrét zenét” képzelt el a filmjéhez. Ennek a kéziratnak az alapján a Pordenonéban tavaly bemutatkozott Alloy Orchestra komponált kíséretet. Az előadás érdeme elsősorban az volt, hogy bár a kíséret a film atmoszféraváltozásait nem nagyon vette figyelembe – végig ugyanabban a feszült tónusban maradt –, a film szerkezeti tagolását annál inkább, s így a zene hatására egészen új szemmel lehetett nézni a jól ismert remekművet Ismét megállapíthattuk, mint minden évben Pordenonéban: az újrafelfedezésekben az a legnagyobb felismerés, hogy az élő zenei kíséret miatt a némafilm mindig új és új életre kelhet.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1996/01 40-42. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=31 |
