Tamás Amaryllis
A tucatkrimik korában éppoly ritka az eredeti alapötlet, mint az átélt színészi játék. A Pénzt és életet! mindkettőből részelteti nézőjét. A történetből nem árulhatunk el semmit, hogy az izgalmak a mozira maradjanak, de azt el kell mondanunk, hogy a Paul Newman alakította örökifjú rablónak stílusa van. A kópéság végtelenül kifinomult húrjain játszik. Intelligens, empatikus svihák, emelt fővel megy végig az életen – legyen éppen rabkórházban vagy idősek otthonában –, lelki egyensúlyából vagy hetven éve nem zökkenthették ki. A marsallbot a kezében marad még akkor is, mikor úgy néz ki, már nem tőle függnek a dolgok. Elkerüli a degenerálódási folyamat. Egyénisége könnyed és nyugodt, mentes minden görcstől.
Igazi felüdülés – az olcsó, humortalan jópofizás, az ötlettelen magamutogatás talmi Bábelében érezni a visszafogott derűt, a csintalan pajkosságot Newman mozdulataiban, mímelt szélütöttségében, férfias szemcsippentésében.
A rendező, Marek Kanievska a megfelelő csalit tette a horogra. Igazolván az egyszerű bölcselmet: az a jó csalétek, amely a halaknak ízlik, nem a horgásznak.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2000/10 61. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3094 |