Varró Attila
Kubrick éveken át dédelgetett szintetikus gyermekét Spielberg fogadta örökbe. Forog az AI.
„A mai nap áttörést jelent cégünk számára – kezdte beszédét Henry Swinton, a Synthank ügyvezető igazgatója. – Lassan tíz éve már, hogy megjelentünk a világpiacon első szintetikus életformáinkkal. Azt hiszem, felesleges emlékeztetnem a jelenlevőket, milyen átütő sikert arattunk, különösen miniatűr dinoszauruszainkkal. Értelemmel azonban egyik termékünk sem rendelkezett. Talán paradox kijelentésnek hangzik, hogy modern korunk csupán életet képes teremteni, értelmet nem. Első reklámcikkünk, a Crosswell Féreg máig legkelendőbb termékünk, egyben máig a legostobább.
Miközben a világ népességének háromnegyedét éhínség sújtja, mi azon szerencsések közé tartozunk, akiknek nem kell nélkülözniük, hála a születés-szabályozásnak. Az alultápláltság helyett az elhízás veszélye fenyeget minket. Le merném fogadni, egyetlen ember sem ül ma ennél az asztalnál, akinek nem szorgoskodik egy Crosswell a vékonybelében. Mindnyájan rendelkezünk ezzel a veszélytelen kis élősdivel, amely az általunk elfogyasztott táplálék ötven százalékát lebontja szervezetünkben, megőrizve kívánt alakunkat. Mint tudják, a Mini Dinók sem sokkal okosabbak bélférgeinknél. Mától azonban új terméket dobunk piacra: az intelligens és életnagyságú Mesterséges Inast. A típus nemcsak önálló értelemmel rendelkezik, de intelligenciájának szigorú határt is szabtunk. Úgy véltük, a fogyasztók tartanának egy emberi aggyal felszerelt szintetikus lénytől, ezért Mesterséges Inasunk koponyája egy kisméretű számítógépet rejt. Több éve kaphatóak már mini-kompjúterekkel felszerelt androidok, de ezek élettelen plasztik-másolatok, ügyes szuper-játékok csupán. Hosszú kutatások után azonban mi voltunk elsőként képesek ötvözni a számítógépes áramköröket és a szintetikus emberi szövetet... A jövő a bioelektronikus életformáké, amelyek nemcsak önálló vezérlő rendszerrel rendelkeznek, de folyamatosan kapcsolatban állnak majd a VilágAdatHálóval. Mindenki élvezheti saját házi Einsteinje előnyeit: teremtményeink segítségével örökre száműzzük a magányt és elidegenedést az emberiség életéből!”
A neves brit science-fiction szerző, Brian Aldiss 1969-ben megjelent novellája, a Szuper-játékok kitartanak egy nyarat – évtizedekkel megelőzve a világháló születését, a transzhumanizmus tanait vagy a mesterséges szövetreprodukció megvalósítását – riasztó helyzetjelentést nyújtott egy szép új világról, amely azóta már a küszöbünkön várakozik. A novella alapján készülő filmadaptáció, amelyet majdnem tíz évig tartó előkészületek után augusztusban kezdtek el forgatni, 2001 nyarára tervezett bemutatója idején feltehetőleg sokkal inkább a máról, mint a holnapról szól majd. Legalábbis ez lenne a helyzet, ha a Videodrome-ot és az eXistenZ-t készítő David Cronenberg, az Új Hús első moziprófétája vette volna át a stafétabotot az AI (Mesterséges Intelligencia) munkacímet viselő filmterv szülőatyjától, a másfél éve elhunyt Stanley Kubricktól.
A Warner Brothers igazgatótanácsa és a Stanley Kubrick Productiont vezető Jan Harlan azonban a paraziták mestere helyett inkább a dinoszauruszok szakértője mellett adta le voksát. Döntésük helyességét állítólag Kubrick személyes választása szavatolja, aki Harlan szerint már az AI megvalósításának első fázisában felvette a kapcsolatot Steven Spielberggel, mivel őt tartotta az egyetlen szóba jöhető hollywoodi rendezőnek a speciális effektusok tökéletes megvalósítására és az alaptörténetben rejtőző erkölcsi tanulságok feltárására. David, a hús-vér nevelőszülei szeretete után áhítozó szintetikus kisfiú megindító meséje valóban az E.T., a Nap birodalma vagy a Schindler listája Oscar-díjas alkotójának életművébe kívánkozik, így idén márciusban Spielberg némi kínos huzavona után félbeszakította látványos antiutópiája, a Philip K. Dick művéből írt Minority Report előkészületeit, majd a Warner hivatalosan is bejelentette, hogy az AI forgatása még a nyár vége előtt megkezdődik. Miután Harlan átadta Spielbergnek Kubrick valamennyi feljegyzését és megközelítőleg ezer darabból álló vázlatgyűjteményét, hamarosan megszületett az első forgatókönyv-változat is, amely valamennyi fél tetszését azonnal megnyerte. A közeli jövőbe helyezett sztori szerint a globális felmelegedés következményeképpen félig víz alá került New Yorkban a helyi felső tízezerhez tartozó házaspár sok év után engedélyt kap egy saját utód megszülésére és felnevelésére, ezért a feleslegessé vált David elhagyja emberi családját, hogy megtalálja a gyökereit…
Hogy Spielberg mennyiben ragaszkodott Kubrick hétpecsétes titokként kezelt elképzeléseihez, valószínűleg sohasem fog kiderülni, az viszont biztos, hogy Kubrick szokásához híven csupán kiindulópontnak használta az eredeti irodalmi alkotást. Mint Ian Watson sci-fi író egy interjúban elmondta, közös munkájuk során az idős rendező egyfajta futurisztikus Pinokkió-történetet faragott Aldiss hatoldalas nyersanyagából, a helyszíneket hipermodern digitális vágyálmaihoz igazította, sőt egy hímnemű kéjdroidot is beleírt a novellában szereplő szintetikus háztartási alkalmazott helyébe. Bár Kubrick eleinte egyeztette elképzeléseit Aldiss-szal, útjaik hamarosan szétváltak: „Számtalan verziót kipróbáltunk, a kedvencemben például David egy Bádogváros nevű helyen talál menedéket, ahol kiöregedett robotmodellek várják az elkerülhetetlen enyészetet. Stanley mindenáron látványos sci-fi szuperprodukciót akart létrehozni, de végül sehová sem jutottunk. Utánam Arthur Clarke-hoz fordult, ám az a forgatókönyv is szemétkosárban végezte.” Watson távozását követően Sara Maitland brit sci-fi írónő is feltűnt a képben, aki feminista tündérmesévé kívánta formálni Kubrick dédelgetett tervét, nem tudni, milyen sikerrel. A megszállott rendező ekkortájt már javában tárgyalt a speciális effektek megvalósításáról előbb Lucas ILM-cégével, majd a Stan Winston és James Cameron által alapított Digital Domain munkatársaival, sőt 1994 nyarán Cameron személyes véleményét is kikérte. Angliai otthonában évekig próbálta felépíteni szintetikus főhősét, állítólag a robot-specialista kliprendező, Chris Cunningham hónapokon át tartó közreműködésével. A Tágra zárt szemek két kemény esztendeje után megújult lelkesedéssel tért vissza félbehagyott munkájához, váratlan halála azonban véget vetett az ígéretes Pinokkió-projectnek.
Steven Spielberg, aki a 90-es években sorra hiúsította meg munkáival Kubrick filmterveit (az Árja papírok Holocaust-drámájáról a Schindler listájának sikere után mondott le a csalódott rendező, az AI megvalósítása pedig a Jurassic Parkban megcsodált digitális effektusoknak köszönhetően csúszott a Schnitzler-film mögé), most végre személyesen kárpótolhatja a Kubrick-életművet. A harminc évnyi fényes diadalutat bejáró Stanley Kubrick Production utolsó filmje a 2001. Űrodisszeia digitálisan felújított változatával egy esztendőben kerül a világ filmszínházaiba.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2000/10 41-43. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3084 |
