Lobenwein Dávid
Pápai Zsolt
Az első látásra a CD-hez hasonló formájú és képességű DVD (Digital Versatile Disc: Digitális Többfunkciójú Lemez) egyszerre alkalmas kép, hang vagy számítógépes információ tárolására, csakúgy, mint a CD, csakhogy nagyjából hétszer több információt képes befogadni. A képrögzítés területén forradalmi változásokat hozó új technika révén lehetővé válik a komplett moziélmény otthoni megidézése. Mindezt az élesebb és színgazdagabb látványt eredményező, a VHS minőségénél kétszer pontosabb képfelbontás, illetve a Dolby Digital, azaz hatcsatornás surround audiorendszer szavatolja. A lemezekre, típustól függően, 2–8 órányi műsor fér el, s elvben választani lehet a film szélesvásznú (16:9) és full frame-változata (4:3) között, bár a legtöbb hordozón egyelőre csak a szélesvásznú verzió elérhető. Egy korongon akár 8 szinkron és 32 különböző nyelvű felirat is elfér, még ha a gyártók gyakran nem is használják ki a teljes kapacitást; a DVD egyéb funkciói között pedig olyanok szerepelnek, mint a rezgésmentes képkimerevítésű kockánkénti léptetés, vagy az egyes jelenetek közvetlen elérhetősége.
Mivel az egyes filmek mozipremierjei a világ különböző pontjain eltérőek, annak érdekében, hogy ne lehessen egy, mondjuk az Egyesült Államokban már vetített, s DVD-n is megjelent produkciót a hazai bemutatót megelőzően házimozi keretében levetíteni, a filmforgalmazók mind a szoftver (a lemezek), mind a hardver (a lejátszók) tekintetében hat régióra osztották a világot: e szerint Észak-Amerika az 1., míg Európa – Dél-Afrikával és Japánnal – a 2. régióhoz tartozik. A kódolás miatt az adott régióban egy más régióból származó lemez – elvileg – használhatatlan. (Európában viszont már most beszerezhetőek 1-es régiójú lemezek, illetve hasonló régiójú és régiófüggetlen lejátszók, arról nem is beszélve, hogy a 2-es régiójú modellek megbütykölésével a készülék alkalmassá tehető az 1-es régióból származó lemezek műsorainak vételére is.) A másolásvédelem érdekében mindezek mellett külön kóddal látták el a lemezeket. Semmi sem jelent azonban garanciát: a hiperbiztonságosnak hitt kódot finn komputernyikok csapata a közelmúltban feltörte.
A DVD csupán két tekintetben marad alul a VHS-sel szemben: a forgalmazott filmek számát illetően, továbbá, hogy nem alkalmas tévéműsorok rögzítésére – bár az új médium e területeken is rohamosan törleszti hátrányát.
Az első DVD-videó Japánban jelent meg, 1996 novemberében. A termék bevezetésének kezdeti szakaszában a legtöbb piackutató úgy vélte, a DVD-videó a CD-hez hasonló iramban, esetleg annál minimálisan gyorsabban terjed majd el, a piac azonban cáfolta ezt: az elmúlt években a DVD legalább háromszor gyorsabban terjedt, mint a CD a maga hőskorában. Az Egyesült Államokban, ahol közel tízezer és Nyugat-Európában, ahol mintegy ezer film jelent meg eddig az új médiumon, épp mostanában kezd luxuscikkből a középrétegek számára is elérhető fogyasztási cikké válni a DVD-készülék, s 2003-ra várható, hogy a DVD-lemezek forgalma tartósan meghaladja a VHS-kazettákét. Ám lehetséges, hogy mindez előbb bekövetkezik: az Egyesült Államokban a tavaly VHS-en és DVD-n egyaránt megjelentetett James Bond-kollekció egyes darabjainak 80%-át az utóbbi változatban vásárolták meg, a Mátrix DVD-verziója pedig olyan mennyiségben kelt el, hogy a film felkerülhetett volna az amerikai VHS-eladási lista második helyére.
Nálunk 1998 áprilisában jelent meg az első DVD-videó, az éves eladás megközelítette a tízezres darabszámot. Tavaly ennek sokszorosa kelt el: a DVD forgalmazásában hetente új címmel jelentkező, eddig több mint kétszáz filmet megjelentető InterCom vezeti a listát, akit tőle messze leszakadva követ néhány kisebb cég (DVD Kft., Best Hollywood). Magyarországon a tavalyi forgalom ötszörösen múlta felül a tervezettet – az elemzők csupán 2001-re prognosztizáltak annyi eladást, amennyit már 1999-ben befogadott a piac. Meglepő, hogy a Mátrix DVD-változata már a megjelenés után néhány nappal hiánycikknek számított itthon. Mindez azt jelzi, hogy a digitális képtárolási formáé a jövő – nálunk is.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2000/02 45-46. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2834 |
