Molnár Gál Péter
A falakon freskók, fehér és arany a többi, széles karzat a cigányoknak, a bizalmas kis társalgót csak tükörfal választja el.
A magyarok bejövetelének ezeréves megünneplése lendületet adott a vendéglátásnak és a szórakoztatóiparnak. Az ezredéves kiállítás kíváncsiak sokaságát csábítja a magyar fővárosba. Ezeket etetni-itatni kell. Szállásukról gondoskodni. Valamint szórakoztatni őket szabad idejükben. A millenniumra megépítették – 1884-1886 – a nagykörút derekán a Royal Nagyszállót 300 szobájával, 80 fürdőszobájával, de valamennyi szobához hideg-meleg vízzel, s automatikus telefonnal. A háznak saját áramfejlesztője van, gőzmosoda-gyára. Étterem, kávéház, cukrászda, bár. Mozi a házban.
A monarchia szállodai látványossága. Korának állítólag legnagyobb hotelje. A harmadfél milliós költségen épült palotának csudájára járnak a szakemberek.
A szálló alaprajza eredetileg a francia udvarok mintájára készült. Udvarán szökőkút. Fehér szobrok. Üvegház. (1957 után beépítették a körúti frontot.) A franciás építészeti hatás nem véletlen. Ray Rezső tervezte az épületet. Ray Rezső Lajos pedig a svájci Bruben született (1845). A zürichi Polytechnikum után a párizsi École des Beaux-Arts növendéke. 1868-ban Pestre jön. Svájci magyar építésszé lesz. Ő tervezte a Lukács fürdő várkastélyát, megmodernítette az ostrom alatt kiégett Vadászkürt Szállót, bérházakon, magánpalotákon kívül otthagyta ízlését a siófoki üdülőtelepen.
Mozi a házban. Tudjuk. Ismertük. Heltai Jenő udvarló szövege így írja le a későbbi mozihelyiséget: „Az első emeleten a nagyterem: gyönyörű hatalmas arányokban. A falakon freskók, fehér és arany a többi. Oszlopon széles karzat a cigányoknak. Fent éppen bankettre terítenek, a terem közepén asztaldísz, csekélység volt az ára: 2500 Ft. A nagyterem mellett bizalmas kis társalgó, melyet csak tükörfal választ el tőle.” Koncertek, táncmulatságok, a Nyugat felolvasóestjei, a Vajda János Társaság felolvasásai (az írók szétszéledhettek szállodai szobáikba felolvasásuk befejeztekor: itt lakott a többi között Hunyadi Sándor, persze papája, Bródy is, Krúdynak viszonya volt a szállodás feleségével, majd feleségül vette Zsuzsa-leányát.) Amikor kimerült az érdeklődés: az emeleti báltermet átalakították mozivá. Royal Apolló, utóbb Vörös Csillag néven.
A szállodában a millennium idején tartották az első pesti filmvetítéseket. De nem a későbbi mozihelyiségben, hanem a földszinti, kávéházi részben. Mikor? 1896. május 10-én. A mozi száz évvel ezelőtti születésnapja 1895. december 28. Bő negyedévvel utóbb Pesten – tíz nappal a Royal Nagyszálló megnyitása után – a Lumière-cég embere, név szerint: Dupont úr liferálta a szórakozni vágyó magyaroknak az újkeletű találmányt, a mutatványosság határán lévő mozgóképet.
A hírlelésekre, emlékezésekre hagyatkozó filmtörténetírás sokáig úgy hitte: az Andrássy út 41. számú házban, 1896. júniusában vetítettek először a Sziklai-testvérek mozgóképet. Az egyik Sziklai úgy emlékezett, hogy „később... egy francia ember” ugyancsak tartott mozgóképvetítésen előadást a Körúton.
Mit vetítettek? A szokott nyitó-filmeket. Vonat érkezése a La Ciotat-i állomásra. A megöntözött öntöző. A baba reggelije című egykor igen mulatságos családi felvételt, amelyen a Lumière házaspár eteti Andrée lányukat. Műsorváltás mindig pénteken. Az úri közönség érdeklődésére számítottak, amikor a drágának mondható ötven krajcáros beléptijegyet meghatározták. Az úri közönség a Royalban adva lett volna, de nem mutatott túlzott érdeklődést. Néhány hét után berekesztették a vetítéseket. S csak majd évtizeddel később nyitottak mozit a bálteremben. Tanulva a balsikerből, Sziklaiék olcsóbban adták a bilétákat – 30 krajcárért – a Petanovits-féle vendéglő mellett, a mai Divatcsarnok melletti házban.
Vanek Katalin, a MOKÉP munkatársa családi lomok között lelt rá a becses mozileletekre. Nagybátyja mozitulajdonos-pionír volt. Ócska dobozokban rejtőztek a Lumière-tekercsek, ezeket gondos kezelés után helyreállították, most a Várban a mozikiállításon ezeket vetítették: 1. Velence; 2. Utcai jelenet a párizsi Opera előtt; 3. Tengerjáró hajó vízrebocsátása; 4. Katonák lóúsztatósa; 5. Lovas akadályverseny; 6. Bikaviadal; 7. Spanyol tánccsoport; 8. Kettős táncjelenet; 9. Tréfás görkorcsolyamutatvány; 10. A Niagara-vízesés; 11. Folyó sziklák közt; 12. Iskolahajók; 13. Futballjelenet. Három film pedig helyi érdekességű: két „hódoló díszmenet” (a várbeli Dísztéren felvett „híradóanyag”), a Lánchíd budai hídfőjénél kocsikázó hölgyek-urak, valamint az emeletes omnibusz közlekedése.
Magyar Bálint a régi Filmvilágban (VI. évf. 13. szám, 30-32. o.) kiigazítja korábbi vélekedését, miszerint a Sziklai-fivérek vetítése lett volna az első Budapesten. Kutatásai nyomán tudjuk, hogy a Royal kávéháza adott hetekre helyet az első mozivetítéseknek. A vándormozisok továbbálltak azután az Andrássy útra. Mégis több ember áradt kifelé és visszafelé a Városligetből. Az ezredéves kiállítás mutatványosságai között szerénykedett a francia Lumière-testvérek moziajánlata.
1915. november 15-én a Royal egykori báltermében állt ki a függöny elé Berky Lili, hogy elszavalja Arany János Tetemrehívás című balladáját. Utána Garas Márton rendezésében levetítették a Kolozsváron készült azonos című filmet, Kund Abigél szerepében Berky Lilivel.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 44-45. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=279 |
