Kis Anna
Amelynek a látszat ellenére semmi köze A három testőrhöz. Sajnos sok minden máshoz sincs, amihez – a filmen átsejlő szándékok szerint – a rendező szeretné, ha lenne. Közvetlenül a francia forradalmat megelőző időben, jórészt Versailles nagyszabású díszletében zajlanak az igaz történeten alapuló, kalandosnak, történelminek, festőinek szánt események. A középpontban a nagy konspiráció áll, amelyet a – rendezői elképzelés szerint – ártatlan, ugyanakkor bravúros főhősnőnk, Jeanne mozgat egy bíboros, egy szépfiú, egy csalfa férj és egy vagyonokat érő nyakék bevonásával annak érdekében, hogy visszaszerezze családja csúful elorzott nevét, becsületét és birtokát, továbbá bosszút álljon a kényeskedő Marie Antoinette-en, amiért nem volt hajlandó őt kérésével együtt azon nyomban barátnői kebelére ölelni. A Nagy Konspiráció azonban összekuszálódik, a motiváció ide-oda tévelyeg, és hogy végül is mi volna a film tényleges bonyodalma vagy bonyodalmas lényege, lassanként ködbe vész, legalábbis azon nézők szemében, akik még bírták szuflával és kivárták, míg ez a kétely felmerül. A cselszövés unalmas, a zaftos anekdota történelmi fontossága érzékelhetetlen, a nagy érzelmi jelenetek hidegen hagynak, az elbűvölő és ármányos főhősnő végül is nem bűvöl el, inkább hülyeségeket csinál. A kidolgozatlan és súlyozatlan forgatókönyvet csak súlyosbítja, hogy a főszereplő – a nemrégiben Oscar-díjat nyert Hilary Swank – nem kevésbé tévedés, mint megírt szerepe: sem szépsége nem viszi el a vállán a filmet, sem játéka nem emeli a nálánál jobb epizódszereplők elé. Mindezek után A királyné nyakékét csakis azoknak merném jó szívvel ajánlani, akikben olyan stílustörténeti rajongás munkál, hogy a 18. századi bútorokban, ruhákban és frizurákban való gyönyörködésért cserébe 117 percnyi dögunalmat is bátran vállalnak.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2787 |
