Tartalmi elemek kiemelése
rendező | színész | operatőr | forgatókönyvíró | zenész | egyéb személy | filmcímek | egyéb cím | Mindegyik | Egyik sem
Jelölje be, mely tartalmi elemeket szeretné kiemelve látni a szövegben!

Láttuk még

Nagy ember, kis szerelem

Bodolai László

 

Az elfojtott lelkiismeret, a polgárháborúval, terrorizmussal terhelt kurd–török viszony kezd felszínre törni a török filmekben. Nem is olyan rég Törökországban a kurd kérdés mint olyan hivatalosan nem létezett, ahogy maga a kurd népcsoport sem, a „hegyi törökökre” és „terroristákra” korlátozódó kommunikációhoz képest már mindenképpen üdítő előrelépésnek tűnt a török filmhéten bemutatott Üvegszív is, ahol a film abszurditásának és humorának fő eleme a tendenciózusan érthetetlennek, megbízhatatlannak, furának ábrázolt kurd mentalitás.

Handan Ipekçi török–görög–magyar koprodukcióban készült alkotása egy öt év körüli árván maradt kurd kislány, Hejar, és az őt félig meddig kényszerből befogadó, nyugalmazott bíró, a kissé nacionalista Rifat Bey kapcsolatán keresztül próbálja újra felépíteni a régi filmes közhelyet, mi szerint bizonyos szituációk előítéletei felülvizsgálatára késztethetnek még egy amerikai neonáci suhancot is, nemhogy egy szívbeteg török öregembert.

Rifat Bey a közmegbecsülésnek örvendő nyugdíjasok mindennapjait éli, amit egy, a szomszéd lakásban zajló, orosz túszmentést is megszégyenítő rendőrségi akció forgat fel végérvényesen. A véres lövöldözést csodával határosan túlélő bogárszemű, copfos kislány – mint Sára baba az iráni ellen-Barbie – a Leon, a profi bakfisát idézően lép be az öregúr életébe. Az idős bíró és a kislány közeledése érthetően nehezen indul, ezt az előítéleteken és a dacon kívül kommunikációs problémák is akadályozzák – a kislány nem tud törökül, Rifat Bey nem tud kurdul –, de mint az öregúr meglepődésére kiderül, a régen ismert, szinte családtagnak számító bejárónő is kurd származású. Mindez a nyelvi nehézségeket is megoldja idővel, ami egyel több ok arra, hogy az öreg rádöbbenjen: a kurd is ember, s mindjárt másképp nézi a diyarbakiri „terroristák” likvidálásáról szóló televíziós híradásokat. A kiszámítható dramaturgiájú, néhol túlontúl érzelgős történet végén szinte nem is értjük a kislány – az ő szemével nézve racionálisnak tűnő – döntését: a felbukkanó nagybácsival halott édesanyját keresve visszatér a nyomorba az övéihez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/12 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2784

Kulcsszavak: 2000-es évek, Dráma, görög film, Játékfilm, kisebbség, magyar film, török film,


Cikk értékelése:szavazat: 1139 átlag: 5.33