Varró Attila
H.G. Wells halálos ágyán átnyújtott fiának néhány sűrűn teleírt papírlapot és azt suttogta fülébe: „Első regényem méltatlan mind a kivívott hírnévhez, mind témájához, melyet ifjonti fejjel még képtelen voltam érdemleges módon kihasználni. Íme az új változat, felhasználtam benne első vázlataim éppúgy, mint a két világháború során megérlelődött ideáimat. Kérlek, vidd el ezt a szcenáriumot Orson Wellesnek és gyártsatok mozifilmet belőle – könyvként ma nem lenne jövője.” Az Időgép 1946 óta kísérti családi átokként a Wells-dinasztiát: míg a fiú kudarcot vallott Wellesnél, George Pal elkészítette saját olvasatát az eredetiből (1960), majd az unoka a tévénél próbálkozott, de ott is inkább Pal klasszikusából készítettek remake-et (1979). A dédunoka már célirányosan választott pályát: a Dreamworks első rajzjátékfilmjének rendezésével háta mögött egyenesen Spielberg személyében talált patrónust az ügyhöz, akit azonban épp lekötött más sci-fi remekírók műveinek tönkretétele, így az elsárgult lapokból maga az utód forgathatott szuperprodukciót.
Ismerve az öreg Wells lesújtó véleményét a Metropolisról („felesleges pénzpazarlás egy érzelgős, ostoba és plagizációtól hemzsegő történetre”), a kis Simon hatalmas kokit érdemelne a dédnagypapától. Noha több motívumot is megtartott a korai kéziratokból - mint a rövid múltbeli kirándulás vagy a Morlockvezér alakja – változtatásai a Spielberg-giccsparádék szellemét követik, nem pedig a felmenőjét. Így lesz a kegyetlen osztályellentéteket devolúciós disztópiává formáló alapműből égszínkék ökoutópiát ígérő happy end etno-liftzenével súlyosbítva, a eloi-k és morlockok visszafejlődő emberutódaiból holmi Kevin Reynolds-eposzból szalajtott izmos testű statiszthad és vulgárdigitál szörnysereg, valamint egy könnyfakasztó szerelmi szál Wells húsbavágó gondolatai helyett. De a legnagyobb szégyenfolt a család címerén a képi plágiumoktól hemzsegő fércmű egyetlen valamirevaló akciójelenete: az Időgép-regényt erősen lenyúló Majmok bolygója 1968-as adaptációjának híres vadászatát újrahasznosítani az alapmű feldolgozásában szánalmas, visszataszító – bár kétségtelenül időszerű – húzás.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2002/09 60. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2692 |
