Hungler Tímea
Amerika konzervatív ország. Valamikor a szeszt tiltotta, majd a drogkereskedelem lett illegális, 1999. december 31-én vagyis „a halál napján” az agyhullám-manipulátor forgalmazása számít törvénysértésnek. Minden hiába: boldog boldogtalan kukítja magát a szerkentyűvel, melynek működési elve leginkább egy képmagnóéhoz hasonlatos; felvesz- és lejátszik, de nem filmeket ám, hanem az „operatőr” által megélt valóságot. Segítségével betörhetünk bankokba vagy prostik lehetünk Bangkokban és mindezt egyes szám első személyben, élő egyenes adásban.
Főhősünk: agyhullám-manipulátor nepper. Valamikor rendőr volt, de az rég volt. Olthatatlan szerelem emészti egy vöröshajú kokainista rockénekesnő iránt, aki fűvel is, meg fával is, csak vele nem.
Mindeközben: a Los Angelesben garázdálkodó abnormális bűnöző szabályos időközönként agyhullám-manipulátorra rögzített rémtetteivel örvendezteti meg, melyeket hősünk újraél. Rémálmában lelő pár rendőrt, lemészárol egy prostituáltat, majdnem megöli saját magát, ám végül (mert minden rosszban van valami jó) megkapja hőn áhított vörös díváját is.
Filmünk azonban nem elégszik meg holmi szerelmi és bűnügyi szálak összefonódásával; tágul az egyetemes felé. Korrupt rendőrök, fekete-fehér bandaháborúk, világvége-hangulat. Baljóslatnak, ha kriminek elég gyengécske is, a műalkotás talán még el is menne, kivált, ha 1999 szilvesztere helyett valóban az ezredfordulón játszódna, 2001-ben.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 1996/05 58. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=269 |
