Pápai Zsolt
A kortárs brit mozi sikerkovácsai nem ülnek nyugodtan a babérjaikon, és üres óráikban is kasszarobbantó produkciókon törik a fejüket. Guy Ritchie nevét a brit gengszterfilm reneszánszának egyik pionírjaként kapta szárnyra a világhír, és a direktor mára odáig jutott, hogy producerként is kipróbálhatta magát. A Gépállat S.C. tető alá hozásakor napjaink Hollywoodjának sikerrecepjét használta, amikor egy klasszikushoz – Robert Aldrich 1974-ben kelt Hajrá, Fegyencváros!-ához – fordult, és annak modernizált változatát készítette, pontosabban készíttette el az eleddig televíziós munkáiról ismert Barry Skolnick rendezővel.
A film abban is az amerikai trendeket követi, hogy műfajkeveréssel – a gengsztermozi és a sportfilm összeturmixolásával – kísérletezik. A kiöregedett sztárfutballista börtönbe kerül, ahol fel kell készítenie a rabokat a smasszerek elleni futballmérkőzésre. A motiváltság mindkét térfélen igen nagy: a meccs tétje a bebukottak oldaláról önbecsülésük és büszkeségük megizmosítása, a börtönőrök oldaláról viszont a haszonszerzés, és ez – a dolog természetéből következően – sokszor sportszerűtlen viselkedésre ragadtatja őket. Ennyi elég is a konfliktushoz. Az alkotók kevés ponton nyúltak bele az eredeti mű történetvezetésébe, ám ezek mind lényegi változtatásokat eredményeztek. Aldrich munkájával ellentétben, amely a közönség részéről az amerikai foci némely szabályának ismeretét feltételezte, Skolnicknak sikerült a sportban járatlan nézők számára is érdekessé varázsolni a sztorit, továbbá a figurák motivációt is alaposabbá tette. Dicséretes továbbá, hogy mivel a mese fordulatai és végkimenetele a mezei mozista számára is könnyűszerrel megjósolhatóak, a direktor – Guy Ritchie rendezőként jegyzett munkáit sorvezetőként használva – igyekezett a történet biztosította helyzet- és jellemkomikumban rejlő lehetőségek kiaknázására is nagy hangsúlyt fektetni. Igaz, e téren már gyengébben teljesített. Talán Aldrich műve hatott rá bénítóan, hiszen az felülmúlhatatlan a nyers humor terítésében.
| A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
| offline: Filmvilág folyóirat 2002/07 61. old. |
| online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2626 |
