Baross Gábor
Rossz, ha valaki sokat jár moziba. Hogy miért? Mert nehezen tudnak neki újat mutatni. Ez Ericnek és Ramzynak, a Canal+ H című vígjátéksorozat hőseinek első filmes bemutatkozása alkalmával sem sikerült. A történet maga végtelenül egyszerű: egy rablóbanda – akik kinézetük alapján mintha a hetvenes évekből csöppentek volna elénk – elhatározza, fogságba ejti a Lanceval csoport igazgatóját és négy fiát, s megszerzi a vállalat széfjében őrzött rengeteg pénzt. Az akcióban benne van az áldozat unokahúga, Marie is, akinek a feladata, hogy a támadás idejére kiürítse a Montparnasse-t. Ez majdnem sikerül, ám nem számol a torony két ablakpucolójával, Erickel és Ramzyval, akik a rablás idején még mindig az épület oldalán lógnak. Addig nem jelent gondot a két szerencsétlen, míg a banda egyik tagja ki nem lövi az ablakot. Hőseink pánikba esnek – már csak azért is, mert azt hiszik, a banda fogságba ejtette Marie-t, akibe Eric őrülten beleszeretett. Olykor félelmük, olykor hősiességük az erősebb, így próbálnak egyre közelebb férkőzni ahhoz az irodához, ahol elrablóik fogva tartják a Lanceval családot, s szerencsétlenkedéseik közben számos vicces jeleneten keresztül vergődnek el végső céljukig. Kár, hogy a poénok inkább idétlenek, mint viccesek és szellemesek; az egész olyan, mintha egy rossz burleszket látnánk. Csakhogy a XXI. században nehéz, pontosabban nem sok sikert arat az olyan viccek elsütése, amelyek a húszas-harmincas években még óriási tetszést arattak. Sok minden megváltozott azóta, s bár Eric és Ramzy játékukkal, bohóckodásaikkal megpróbálnak tisztelegni az örök klasszikusok előtt, az egész mégis olyan, mintha egy futóversenyen valaki utolsónak ér célba. Ott volt, küzdött, ám nem sok eredménnyel.
A cikk közvetlen elérhetőségei: | |
offline: Filmvilág folyóirat 2002/07 60. old. | |
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2622 |